Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - Kállay István: A családülés / 3–32. o.

24 Kállay István a családnak. Ha ez nem történik meg, perelni kell.

219 A Kállay család 1821. június 7-i ülése Kállay Péter családi jogügyigazgatót bízta meg, hogy a Farkasaszó községre vonatkozó családi jussot királyi adománnyal erősíttesse meg.

220 A Máriássy család 1843. június 20-i ülése döntött a közös birtokok tagosítása ügyében indítandó perekről.

221 Heves megye 1864-ben 15 550 Ft-ot követelt a Kállay családtól a földtehermentesítési alap részére. A családülés az ügyet a túri váltságper ügyvédjének adta át.

222 A Csáky család 1836. március 17-i pozsonyi ülése több peres üggyel is foglalkozott. Többek között úgy határozott, hogy a gölnici (Szepes m.) perben írt replikát csak akkor írják be a perbe, ha azt az új jogyügyigazgató megnézte és jónak találta. A cséfai úrbérrendezési pert vivő ügyvéd 200 pengő Ft jutalmat kapott, mert a pert az elsőfokú bíróság előtt befejezte. A pénzt azonban csak akkor fizethette ki a családi pénztárnok, ha a törvényszék az ítéletet jóváhagyta. A fridmani (Szepes m.) zálogos perben kedvező ítélet született — mondja a családülési jegyzőkönyv —, s eddig sem a bíróság, sem az ügyész jutalmat nem kapott. Az „ítélő alispánnak" 24, a per befejezése után újból 24 aranyat, az ügyésznek 100 pengő Ft-ot szavaztak meg.

223 Az 1843. június 2-i ülésen két peres ügy szerepelt: az egyik a cséfai úrbéri per, a másik a szomolnoki (Szepes m.) és a tarcali (Zemplén m.) csere ügye. A cséfai úrbéri perben a megye a család kárára ítélvén-, a családülés úgy határozott, hogy az udvari kancellárián keresztül az uralkodóhoz fordul. A szomolnoki és tarcali csere ügyében a kincstár a családot ad viam instantiae utasította. Az ülés azonban ezt kedvezőtlennek tartotta és úgy döntött, hogy az ügyet a királyi tábla elé, azaz ad viam juris viszi.

224 Az 1848. június 2-i pesti családülés a családi perek lajstromának ismertetésétől eltekintett, mivel „az országgyűlés miatt azokban változás nem következett be."

22& Az ülés igyekezett a családtagok között felmerült vitás ügyeket peren kívül elintézni, megakadályozva ezzel — ahogyan azt a Bánffy család 1796. február 17-i ülése ki is fejezte

226 — hogy „a család neve idegen fórumok előtt forogjon. Ezért a családtagok közötti bajoskodást mindig egy másik linea tagjai döntsék el". Ha a döntés nem felelt meg, akkor választott bírósághoz fordulhattak, csak két ág közti vitás ügyet lehetett a királyi tábla elé vinni. Ugyanezt a határozatot ismételte meg a család 1797. évi ülése: „más családtagok elleni követelést nem via facti, hanem a családülés előtt kell érvényesíteni".

227 A Lónyay család ülésének hatáskörében is ott látjuk a „két atyafi egymás közti vitájában való összebékéltetést". A hibázót az idősebb atyafiak dorgálták meg. Ilyen atyafiak közti vitás ügyek szerepeltek pl. a család 1828. október 1-i ülésének napirendjén.

228 A Kállay család 1856. évi ülésén — egy esetleges osztályos per elkerülése céljából — „békéltető vagyonfelosztás'* szerepelt.

229 219 P 481. XLVII. No 13. Pest, 1800. febr. 220 P 343. 7. tétel, Nagykálló, 1821. jún. 7. 221 P 491. Márkusfalva, 1843. jún. 70. 222 P 343. 7. tétel, Nagykálló, 1864. máj. 1. 223 P 71. Fasc. 131. No 23. Pozsony, 1836. mára 17. 224 p 71 Fasc 131. No 37. Pest, 1843. jún. 2. — A cséfai (Bihar m.) perben végül is a családülés határozata alapján 1848-ban kiegyeztek. (P 71. Fasc. 131. No 44. Pest, 1848. jún. 2.). 225 P 71. Fasc. 131. No 44. Pest, 1848. jún. 2. 226 P 14. 4. tétel, 1796. febr. 17. 227 Uo. 1797. ápr. 28. 228 P 451. 10. tétel, Nagylónya, 1813. dec. 24. és 1828. okt. 1. A vitát az okozta, hogy a transactio alkalmával egyes családtagok nem kaptak rakodó helyet. Az ülés határozata szerint közösen kaptak ilyet. 229 P 343. 7. tétel, Kiskálló, 1856. szept. 2.