Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - Szűcs Jenő: A ferences obszervancia és az 1514. évi parasztháború : egy kódex tanúsága / 213–263. o.

214 Szűcs Jenő' olasz püspök (alighanem Simon modrusi püspök), akinek április 9-én Dézsi Balázs a tolmácsa volt. A keresztesek gyülekezése azonban kezdetben vontatottan haladt. Április 24-én, midőn Bakócz beiktatta Székely (Dózsa) Györgyöt tisztébe, a fővárosban még csak néhány százan voltak fegyverben, vidéken pedig a püspökök nem lelkesedtek a kereszteshadjáratért.

4 Alighanem ez utóbbi körülmény késztette az érseket arra az elhatározásra, hogy a bulla kihirdetésével és a kereszteshad szervezésével való teendőket a fővároson, valamint Erdélyen kívül egész Magyarország területére nézve annak a szervezetnek a tagjaira, mint különleges biztosaira (commissarii in hac parte presertim extra civitates Budensem et Pesthiensem per nos specialiter deputati) ruházza át, amelynek egyébként védnöke volt, s amely egyedül rendelkezett e téren országosan mozgósítható szervezettséggel és hagyományokkal: a ferences rend obszerváns ágára.

5 Nem tudjuk, pontosan mikor született meg ez az elhatározás; abból a körülményből azonban, hogy a ferencesek magyarországi biztosi hatásköre az érsek okleveleiben mindig együtt kerül említésre Várday Ferenc püspök erdélyi megbízásával, ez utóbbi pedig április 25-én következett be,

6 kétségtelen, hogy legkésőbb április 25-én, esetleg már valamivel hamarabb (legtágabban véve mindenesetre április 9—25 közt) születhetett meg. Hogy az obszerváns rendtartomány csakugyan megmozdult, arra közvetett módon utal a tény, hogy mintegy két hét leforgása alatt, május 8-ig 15 000 főre emelkedett a Pest melletti keresztestábor létszáma, május vége felé pedig az egész ország területén 30—50 000 főre becsülték az akkor már felkelésbe átforduló keresztes csapatok összlétszámát.

7 Közvetpaviai Betinus de Comitibus pápai protonotárius, Bakócz ügyhallgatója is, akinek június 15-i értékes beszámolóját ismerjük a felkelés kezdeteiről. MTT 13 (1867), 250—252. — Bakócz esztergomi környezetéből ide tartozott a Stauromachia későbbi írója, Taurinus is, aki Budáról ápr. 18-án írta Vadianushoz: „...etiam continuis reverendissimi domini mei, domini cardinalis et legati etc. negotiis ceterisque id genus legationis nostrae inevitabilibus officiis praepeditus" nem jutott mostanában levélíráshoz. E. Arbenz, Die Vadianische Briefsammlung der Stadtbibliothek St. Gallen. Mitteilungen zur Vaterländischen Geschichte 24 (1891), 118. * Az elsődleges források (egykorú és közel egykorú tudósítások, korai feldolgozások és emlékiratok) Dózsa kinevezése idején nem tudnak nagy tömegről, sőt egybehangzóan arról vallanak, hogy a létszám csak ezután (ápr. 24 után) növekedett váratlan gyorsasággal. Figyelemre méltó, hogy két egymástól függetlenje forrás 300-as létszámról tud: „trecenti enim fere ab initio nomina dederant, sed paulatim multitudo crevit..." Bartholinus, D ii lev.; ,,et in momento tricenta equites steterunt proximus" Szeretni, 59. 5 Az itt kiemelt szövegrész előtt Bakócz május 15-i parancsában: „fratres ordinis minorum divi Francisci de observantia commissarii..." stb., majd alább megismételve „fratresque ordinis minorum de observancia, quos tantummodo precipue extra dictas civitates Budensem et Pesthiensem, et non alios, commissarios in hac parte fecimus speciales..." A szöveg mindkét helyen kiemeli, hogy egyidejűleg in Transilvania e feladatkört az erdélyi püspök és az általa kinevezettek nyerték el. — Közismert, hogy 1456-ban Carvajal legátus, ill. Kapisztrán János irányításával kizárólag az obszerváns ferencesek toborozták a Belgrádnál győző kereszteshadat. Hogy az 1500-as évek elején mind a jubileumi búcsú kihirdetése, mind a tervezett — de meg nem valósult — kereszteshadjáratok körül a commissarii et speciales delegati szerepköre az obszervánsoké volt, arra nézve éppen az alább tárgyalandó kódex tartalmaz több iratot. 6 Várday Ferenc püspök ápr. 25-i kinevező oklevele Erdély területére nézve helytartói, ill. allegátusi jogkörrel (locumtenens seu vicelegatus generalis) régóta ismert: Tudománytár 1842. 11. köt. 255—57. 0 7 W. Tierner levele 1514. május. 8: „...vnd als man sagt, das pis auff den tag dato des prieffs iber die XV tausendt man, die das kreicz habn auffgenumen, vnd das folckh laufft erst recht zue". Selmecbánya v. lt. 454. (Okit.) — A május második felére vonatkozó egykorú országos becslések 30—50 000 közt mozognak. Ide tartozik mindenekelőtt a Veglián át Velencébe érkezett hír 30 000-es adata (I Diarii di Sanuto, XVIII. 340.), a Rómán át Velencébe jutott hír 40 000-es adata (uo. 350.; ez Wenzel közléséből hiányzik) és a Wunder

zaichen május 25-i levelének 50 000-es becs-