Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Beránek, Karel: Sborník Archivních Práci, R. XIX–XX. / 174–175. o.

174 Folyóiratszemle igazgatási szerveiről és azok irattári rendszereiről. — SERGIJ VILFAN bevezető cikke az igazgatási szervek irattári rendszereinek tipologizálásával foglalkozik. — JOZE KONTÁR a Szlovénia területén működött feudális kormányszervek, valamint az 1809—1813 között, francia minta alapján szervezett közigazgatás irattári rendszerét ismerteti. — STJEPAN BACIC a Horvátország és Szlavónia igazgatásában közreműködő szervek fejlődését és irattári rendszerét foglalja össze a XVIII. század közepétől 1918-ig. A központi szervek közül ismerteti a Horvát Királyi Tanács, a Báni Tanács, a báni kormány és az 1854 után működő Horvát-szlavón Helytartóság í 11. Helytartótanács ügyviteli és irattári rendjét. Áttekinti a korszakban nagy szerepet játszó megyei igazgatás szervezetét, irattári felépítését, külön figyelmet szentelve a járási szolgabírói hivatalok működésének. — Az önállósuló szerb fejedelemség hivatali ügyintézésében ANKA GRUJIC a központi szervek iratainak nyilvántartása és archiválása alapján különbözteti meg a másolati, illetve az eredeti jegyzőkönyvek korszakát és a fasciculus-képzés periódusát. —- FEHIM SPAHO az 1867-ben létrehozott boszniai vijalet szervezeti felépítését és a különböző szintű igazgatási szervek működését tekinti át. — Az 1912-ig a török birodalom részét alkotó Macedónia közigazgatásával foglalkozó RISTO KIRJAZOVSKI főként az egyes tisztviselők tevékenységi körének és az igazgatás különböző szintjén elterjedt iktatási és nyilvántartási szisztémák bemutatására törekszik. — Montenegro ügykezelési rendszerének tarkaságát DRAGOJE ZIVKOVIC az egyes minisztériumok bemutatásával érzékelteti, majd a fejedelemség története során kiadott egyetlen ügykezelési utasítást elemzi. — ZDRAVKO NJEZIC az 1918-ban megalakult jugoszláv állam központi szerveinek a hivatali ügykezelés egységesítésére irányuló erőfeszítéseit ismerteti és részletesen foglalkozik a közigazgatási szervek ügyvitelét szabályozó 1,93 l-es minisztertanácsi rendelet intézkedéseivel; — JOZE ZONTAR Szlovénia, TRAJKO ZAJKOVSKI Macedónia két világháború közti közigazgatásának és ügyvitelének sajátosságait elemzi. — A népfelszabadító háború során létrejött felszabadító bizottságok tevékenységét és a felsőbb szintű hatalmi szervek ügyköreinek kialakulását MARIAN RASTIC vázolja fel. — MILOS KONSTANUNOV a második világháború során bolgár fennhatóság alá került területek bolgár mintájú adminisztrációját ismerteti. — A szocialista korszak ügyvitelt szabályozó szövetségi előírásait ZDRAVKO NJEZIC foglalja össze, — DANICA GAVRILOVIC pedig ezen rendelkezések szerbiai megvalósulásának kérdéseit taglalja. — A folyóirat közli Szerbia Levéltára új épületének és felszerelésének fontosabb technikai adatait, és beszámol a jelentősebb jugoszláviai és nemzetközi levéltári rendezvényekről. Ress Imre SBORNÍK ARCHIVNÍCH PRÁCI. Vydává archivní správa ministerstva vnitra <?SR v nakladatelství Orbis. Praha. R. XIX. (1969): Cis. 1.: WURMOVÁ, MILADA A levéltár mint intézmény című tanulmánya a levéltárnak mint intézménynek, a levéltári fondoknak, levéltári gyűjteményeknek és a levéltári iratoknak definícióját, illetve e definíció — hazai és külföldi — fejlődését követi nyomon, a holland levéltári kézikönyv kiadásától napjainkig. Ennek alapján a levéltárnak mint intézménynek alábbi meghatározását adja: „A levéltár olyan intézmény, amely levéltári iratokat területi vagy tárgyi hovatartozás alapján gyűjt össze, azzal a céllal, hogy azt megőrizze, a tudományos és gyakorlati felhasználás számára levéltárilag feldolgozza és hozzáférhetővé tegye." — ROUBIK, FRANTTSEK „Az országos szintű közigazgatás fejlődése , 1749—1790-ben" című tanulmánya a korábban megjelent (XVII. évf. [1967], 539—603. p.) a cseh Helytartóságról szóló cikkéhez kapcsolódik, s az országos képviselet és a kamara (1749—1763), majd a cseh kormányzóság (1764—1780) szervezetével, ügyvitelével és irattárával, valamint II. József közigazgatási reformjaival foglalkozik. A tanulmányhoz csatolt mellékletben az igazgatás személyzeti állományát, az irattári terveket, a kormányzóság által kiküldött bizottságok, a kormányzósági tanácsosok és titkárok jegyzékét közli. — BERÁNEK, KAREL A prágai egyetem igazgatása és kancelláriája a Fehér-hegy utáni időszakban c. tanulmánya az akadémiai tisztségviselők és hivatalnokok hatáskörével, az 1556-ban alapított Szt. Kelemen jezsuita kolostor 1622—1638 közötti ún. Nagy prágai tanítás, a jogi, orvosi Károly Egyetem (1638—1654) és az újonnan egyesített egyetem (1654től a Mária Terézia korabeli reformokig) iratainak oklevéltani elemzésével foglalkozik. — ZAORALOVÁ, MARIE a brtnici és collatovi levéltár kialakulásáról, iratanyagának rendezéséről tájékoztat az első levéltári leltár 1769-ben történő elkészítésétől a mai napig. — Ugyanez a szerző egy másik tanulmányban a brtnici uradalom igazgatásának fejlődésével foglalkozik 1567-től, vagyis a legrégibb telekkönyv vezetésének kezdetétől a földreform végrehajtásáig. — Cis. 2.: WURMOVÁ, MILADA „A levéltár viszonya a múzeumokhoz és a könyvtárakhoz" c. cikke eme intézmények munkájának tartalmát és a bennük a múlt század elejétől felgyülemlett anyagot vizsgálva arra a megállapításra jut, hogy a múzeumokban és a könyvtárakban mindmáig nagyobb mennyiségű levéltári jellegű anyagot tárolnak, mint könyv-jellegű anyagot a levéltárakban. Ennek ellenére mindhárom intézmény iratgyűjtő munkájának fenntartása mellett foglal állást, hiszen ha ezek az intézmények világosan körül-