Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Beránek, Karel: Sborník Archivních Práci, R. XIX–XX. / 174–175. o.

Folyóiratszemle 17 5 határolt munkaterületükön belül valóban megmaradnának, akkor tökéletesen betölthetnék hivatásukat, sőt kölcsönös együttműködésük is könnyebbé válna. — DRIMAL, JAROSLAV A királyi ügyész és hivatala 1745-ig c. cikke azokkal a hivatalnokokkal foglalkozik, akiket néha az uralkodói érdekeknek az udvari és országos bíróságon való védelmével is megbíztak. Utószülött László (a magyar V. László) uralkodása óta a cseh király érdekeit a különleges királyi ügyész képviselte. Az ügyész ügykörének, illetve tevékenységének növekedésével párhuzamosan nőtt a neki közvetlenül alárendelt hivatalnokok száma is. — URFUS, VALENTIN a városi rendnek a cseh országgyűlésben való képviseletével foglalkozik a Fehér-hegy utáni időszakban, de érinti a városi magisztrátusok II. József és II. Ferenc korabeli szabályozásának problémáját is; e szabályozással a királyi és az úrbéres városok közötti különbségeket igyekeztek fenntartani és megőrizni. — HANZAL, JOSEF AZ uradalmi hivatalnokok és hivatalok a Fehér-hegy előtti időszakban címmel a rozmberki, a pernstejni és a nagy kamarai uradalmak anyagának vizsgálatából indul ki. Figyelmét elsősorban az uradalmak hivatalnokaira fordítja, s külön foglalkozik a hivatalnokok származásával és műveltségi színvonalával. A magasabb hivatalnokok — régensek és hetmanok — az alsóbb nemesek rétegéből kerültek ki s gazdasági ismereteiket tulajdon birtokaikon szerezték; a kisebb hivatalnokok — az írnokok — rendszerint városi származásúak s városi iskolai végzettséggel rendelkeztek. Figyelmet szentel a cikk az uradalmi kancelláriáknak is, felsorolja az uradalmakban leggyakrabban vezetett könyveket, így pl. az urbáriumokat, telekkönyveket és költségvetési könyveket. — SKYBOVÁ, ANNA A prágai érseki kancellária 1561— 1580-ban c. tanulmánya a mohelnicei Antonin Brus prágai érsek — aki a 130 éve megüresedett püspöki székbe került — kancelláriája iratainak elemzésével foglalkozik. A cikkhez csatolt mellékletben közli Brus kancelláriája eddig ismert kéziratainak jegyzékét is. — KASTNER, QUIDO Esküdtbíróság Litoméficében a 16. század második felében címen a litoméfici városi igazgatással és bírósággal foglalkozó bevezető rész után a litoméfici városi kancelláriában 1583—1589 között vezetett kézikönyv, az 1583—1598 közötti piackönyv és az 1584—1607 között keletkezett kötelem-könyvek paleográfiai és oklevéltani elemzését nyújtja. — POLÁK, STANISLAV a fennmaradt legrégibb pfíbrami városi könyv (1512—1553) paleográfiai és oklevéltani elemzésével foglalkozik. A cikkhez számozatlan, írás-szemelvényekkel és kötés-illusztrációval ellátott képmellékletet csatol. — R. XX. (1970): Cis. 1.: SAMBERGER, ZDENÉK Levéltár-elméleti nézetek nálunk 1918 után. Helyzet és fejlődés c. tanulmányában áttekintést ad a csehszlovák levéltár-elméletről Václav Kratochvil a holland levéltári kézikönyvről írott kommentárjának 1907-ben való megjelenésétől 1938-ig. — A szám a továbbiakban az 1966—1968. évek nemzetközi levéltári bibliográfiáját tartalmazza. Ez a nemzetközi levéltári irodalom második folytatása, és 2062 címet tartalmaz. A szerzők nevének és műveik címének felsorolásán kívül a bibliográfia rövid annotációt is közöl. A bibliográfiához név-, hely- és tárgymutató is készült. A magyar folyóiratok közül a „Levéltári Szemle"-t és a „Levéltári Közlemények"-et dolgozza fel. — Cis. 2.: BARBOROVÁ, E. Morvaország helyzete a cseh államon belül a huszitizmus előtti korban. 1182—1411. címen Morvaország történetét követi nyomon Bfetislav fejedelem uralkodásától, tehát attól az időtől, amikor a fejedelem fivérei a fejedelemtől Morvaország területén kaptak királyi birtok-adományokat. Foglalkozik az őrgrófság kialakulásával, a német birodalomhoz való viszonyával, s arra a következtetésre jut, hogy az őrgrófi címet a cseh uralkodó adományozta, s Morvaország mindenkor Csehország szerves részét képezte. — DRIMAL, JAROSLAV „A királyi ügyész és hivatala 1745—1783-ban" c. tanulmánya folytatva a XIX. évf. 2. számban írott munkát, a fiskálisi hivatalnak — ahogy az ügyész hivatalát ebben az időben már nevezték — új helyzetével foglalkozik. Ennek során a már jogi képviselettel, bírósági hatáskörrel rendelkező, sőt az új pátens kibocsátása óta más hivatalok feletti felügyelettel is foglalkozó hivatal történetét vizsgálja. A függelékben, 1783-mal bezárólag, a királyi ügyészek és hivatalnokok jegyzékét is közli. — MAUR, EDUARD cikke (Az egyházi anyakönyvek mint történeti források, különös tekintettel a történeti demográfiára) M. Fleury és L. Henry példája nyomán az egyházi anyakönyvek kivonatolásának problémájával foglalkozik, mégpedig a születési, halálozási arányszám, a házassági arányszám és más társadalmi jelenségek nyomon követése céljából. Az anyakönyvek pontatlan vezetésére és más összeírás-jellegű anyag felhasználására is felhívja a figyelmet. — FEJLEK, VOJTÉCH a csehszlovák hadi-levéltár ügy szervezetének komplikált fejlődését követi nyomon 1918-tól a mai napig. — KuLÍROVÁ, KVETA a madridi VI. nemzetközi levéltáros kongresszus anyagából Ch. Kecskeméti, A. H. Leisinger, Leopoldo Sandri, Antonin Matilly és Giovanni Antonelli referátumait ismerteti. — MACHATKOVÁ, RAISA A forrás-tudomány elméleti és módszertani problémái c. szovjet gyűjteményes kötet tartalmával ismertet meg. — A szám külön mellékletében SVÁTEK, JOSEF áttekintést ad a cseh országrészekben 1950-ig működő római-katolikus szerzetesi intézményekről, közli rövid történetüket, a szerzetesi öltözetek leírását is adja, majd közli Csehországban, Morvaországban és Sziléziában levő házaik jegyzékét, illetve a levéltáraik mai elhelyezésére vonatkozó adatokat. A cikk ezenkívül csehül közli a szerzetesi szabályzatnak a levéltárakra vonatkozó részét. Karel Bemnek