Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Uhliřkova, Vera: Archivní Časopis, R. 19–20. / 167–172. o.

170 Folyóiratszemle gatás ügyvitelével kapcsolatos iratokat s főleg vásári és házassági szerződéseket, bírói és esküdtmunkával kapcsolatos irányelveket, adó-bejegyzéseket stb. tartalmazzák, még részletesebb formában, mint az uraságok által vezetett telekkönyvek. — KASPAR, JAROSLAV az ismeretlen szerzőtől származó, tehát a minorita-rendi Benes szerzetes nevéhez helytelenül kapcsolódó, egyetlen wolfenbütteli kéziratban és teljességben fennmaradt latin nyelven írott cseh krónikát az írás jellege alapján a 16. sz. második felére teszi; ez teljesen megegyezik Palacky és Emler történészek véleményével, de eltér Jaroslav Goll véleményétől, aki a krónika keletkezését a XVII—XVIII. századba helyezi. — A Hírek rovatban Fiala, Tomás az állami levéltárak és a Levéltári Igazgatóság dolgozói által a nehézipar mellett működő vállalati levéltárak tanácsadó testülete javaslatára a vállalati levéltárosok számára rendezett továbbképző tanfolyamokról számol be. 1967—1969 között néhány ilyen tanfolyamon összesen 700 vállalati levéltáros vett részt, s az irattermelésről, selejtezésről, irat-rendezésről, leltározásról és dokumentációról szereztek új ismereteket. — SMETANA, JÁN az elbai hajózás történetéről Décinben 1969. június 3 — 5. között megrendezett I. nemzetközi szimpóziomról számol be. — Egy hír a Poznani Állami Levéltár kialakulásának századik évfordulójáról számol be. A további hírek személyi jubileumokról és halálozásokról számol nak be^— R. 20. (1970) Cis. L: DÉDKOVÁ, LUDMILA „Zdenék Nejedly levéltára" címmel rövid tájékoztatást ad a levéltár tartalmáról, anyagának eddigi feldolgozásáról: az anyag, mely a Csehszlovák Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének szerves részét képezi, a kiváló cseh zenetudós és politikus, illetve fia, Vit Nejedly gazdag hagyatékát és más zenei, tudományos és politikai intézmény fondjainak a töredékét tartalmazza. — JANOUSEK, EMÁNUEL a Csehszlovák Tudományos Akadémia Központi Levéltárának, a „Masaryk munka-akadémia" (Masarykova akademie práce) című az 1920—1953-as évekből származó fondjában végzett rendezési és leltározási munkálatokat írja le, s a tudományos intézetek, intézmények irat-anyagának levéltári feldolgozása számára próbál általános következtetéseket levonni (a nyomtatott periodikák besorolása, több iratgyűjteménybe szétszórt fondok eredeti állapota rekonstrukciójának problémája, a „tárgyi csoportok" feldolgozása stb.). — ADÁMEK, JIRI az oklevelek levéltári kezelésének kezdeteiről ír a cseh- és a morvaországi cisztercita kolostorok vonatkozásában. A cikk a leltározás nyomait viselő oklevelek és a leltárak elemzésével és összehasonlításával foglalkozik a XIII. századtól, valamint a morvaországi Velehrad és a csehországi Vyssi Brod-i kolostorokban végzett első oklevélmásolások kérdését vizsgálja. — SPÉT, JIRI ,,A levéltárügy problematikája a legrégibb muzeológiai folyóiratainkban", c. cikkében a múzeumok és a levéltárak viszonyát vizsgálja abban az időszakban, amikor az írásbeli emlékekről való gondoskodás is a múzeumokban folyó munka szerves részét képezte. Ez a gyakorlat a cseh tartomány gyűlés 1900-ban hozott döntéséig volt érvényben; ekkor Csehországban megkezdték a városi levéltárak létrehozását. A cikk a cseh muzeológiai folyóiratok 1890—1900. évi cikkeiből a levéltári anyag elhelyezésére és rendezésére vonatkozó nézeteket és elképzeléseket elemzi. — WURMOVÁ, MILADA néhány német és osztrák levéltárban 1924—1927-ben keletkezett és tárolt hagyaték-jegyzékek áttekintése után a második világháborút követően a német és porosz levéltárak, az NDK tudományos könyvtárai, a Szovjetunió levéltárai, intézetei és könyvtárai által kiadott, illetve svájci és NSZK kiadású, személyi fondokat bemutató jegyzékeket elemzi és jellemzi. Számba veszi a jegyzékek elkészítésénél alkalmazott módszertani elveket, főleg azokat, amelyek vezérfonalként szolgálhatnak a csehszlovák Levéltári Igazgatóság kezdeményezésére most előkészületben levő személyi hagyaték-jegyzékek készítésénél. — A Hírek között VRBATA, JAROSLAV a szocialista országok levéltári igazgatásai képviselőinek 1970. március 4—7 között, Potsdamban tartott második tanácskozásáról — Tywoniak, J. és Gruzová, L. a prágai Központi Állami Levéltár igazgatójának, Josef Nuhliceknek szolgálati jubileumáról, illetve Ján Kühndel prostéjovi levéltáros haláláról emlékezik meg. — Ós, 2.: A Lenini dokumentumok a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban c. szerkesztői cikk a lenini gondolatoknak a proletariátus körében a háború előtti Csehszlovákiában való hatásával kapcsolatos adatok sokaságára hívja fel a figyelmet, s közreadja Luisa Landová-Stychová a Strakonicében 1926-ban rendezett kommunista gyűlésen elhangzott felszólalását is. — Nyvltová, Dana „Pa. 1939—1945 közötti külföldi ellenállás történetének dokumentumai a prágai Hadtörténeti Levéltárban" címmel azokkal a levéltári fondokkal foglalkozik, amelyek a felszabadítási harcok időszakában egyrészt a külföldi csehszlovák katonai igazgatás (központi szervek, katonai missziók és katonai attasék) körében, másrészt a csehszlovák külföldi katonai egységek harci előkészítésének és tevékenységének eredményeként keletkeztek. Leírja az anyag terjedelmét és tartalmát, és értékeli jelentőségét a történelmi kutatásban. —

KASPAR, JAROSLAV az újkori latin írástörténetnek a német, a francia, a cseh és szlovák szerzők újkori írásaiban alkalmazott felosztását és jelölését veszi számba, áttekinthető sémában csoportosítja: ennek során rámutatva a nagymérvű terminológiai egyenetlenségekre és pontatlanságokra. Szerző egy új — még ha provizórikus is — osztályozási rendszer s ebből eredő terminológia megteremtését javasolja; elemzi e rendszer kritériumait (a betűk nagyságát, respektive e nagyságnak egy ábécén belül való viszonyát, az írások fej-