Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Uhliřkova, Vera: Archivní Časopis, R. 19–20. / 167–172. o.

Folyóiratszemle 171 lődési változásait, az írások alakját, a territoriális és nyelvi szempontokat); eszerint az újkori latin írásokat újgótikus és humanista írásokra osztja, s e csoportokon belül külön osztja a nagybetűket (a rajzolt és írott betűket — kurzív betűket) és a kisbetűket (rajzolt s a humanista írásnál a kerek betűket — félkurzív és kurzív betűket). A cikket egy kis szótár egészíti ki, amely elsősorban a német írásnál gyakran előforduló régi elnevezéseknek a szerző osztályozásában javasolt cseh és latin elnevezéseit adja; a cikk végén közli a maga általjavasolt osztályozás grafikai sémáját is. — A Hírek rovatban BYSTRICKY, VLADIMÍR a plzeni Állami Levéltár újonnan megnyílt zlutici részlegének a működéséről — MARTINÉK, F. a Szovjetunió Levéltári Főigazgatósága mellett működő laboratóriumban s a moszkvai Lenin Könyvtárban működő konzerváló műhelyekben alkalmazott, a papír és a pergamen megőrzését és konzerválását biztosító módszerekről referál; CHÁDKOVÁ, A. arról a Prágában 1970 áprilisában megtartott tanácskozásról tájékoztat, melyen többek között a cseh iratkonzervátorok tapasztalatait is összegezték, elsősorban azokéit, akik a firenzei nemzeti könyvtár megőrző, konzerváló munkálataiban aktívan részt vettek. — ROUBIC, ANTONIN az Olqmouc Münchentől a felszabadulásig c. kiállításról számol be — BENES, F. a prágai Központi Állami Levéltár levéltárosát, Antonin Haas-t köszönti hatvanadik születésnapja alkalmából. — Cis, 3.: FIAL A, ZDENEK összegezi a történeti segédtudományok helyzetéről és lehetőségeiknek az újkori történet kutatásában való felhasználásáról rendezett vita eredményeit, s értékeli a történeti segédtudományok és levéltárügy önálló tanszékei felállításának (Prágában 1964-ben és Brnóban 1966-ban) jelentőségét. A szerző ezután az egyes tudományágak 1960—1969-ben elért eredményeit veszi vizsgálat alá; a fő hangsúlyt az oklevéltanra (közben értékelve a középkori és az újkori oklevéltan viszonyáról rendezett vita eredményeit), az oklevéltan területén megjelent monográfiákra és a paleográfiára helyezi; röviden érinti a kisebb résztudományok, mint pl. a kodikológia, chronológia, szfragisztika, genealógia és metrológia problémáját is. A numizmatika és levéltárügy területének a feldolgozását a tudományág művelésével foglalkozó szakemberekre bízza. — KUBES, PETR a levéltári anyag csehszlovák levéltárakban végzett tartósításának kezdeteiről és a második világháború után a csehszlovák állami levéltárak mellett működő s a levéltári anyag tartósítására hivatott laboratóriumok (műhelyek) létesítéséről tájékoztat; kitérve a papírkonzerválás néhány módszerére is (a penész és a korrózió eltüntetése, savtalanítás, hiányzó részek pótlása, laminálás), •

i- MRKOS, ZBYNÉK a Morva Kamarazenekar tagjainak tevékenységét ismerteti, akik a kroméfizi kastély-levéltárban, a náhodi és a Hradec Králove-i kerületi levéltárakban, illetve a Zámrski Állami Levéltárban a XVII. és a XVIII. századi kotta-kéziratok után kutattak, s miután az eredeti kottakéziratok helyben való közvetlen lejátszásával meggyőződtek azok zenei értékéről, ezeket a pódiumokon való előadásra is előkészítették. A cikk 15 ilyen, kelet-csehországi levéltárakban talált zeneművet ismertet. — VOLF, MIROSLAV azt a történelmi helyzetet elemzi, amely a nemesség személyes hadviseléséről szóló 1620. augusztus 14-én kelt mandátum kibocsátását előzte meg, s közli ezt az újonnan felfedezett mandátumot, illetve végrehajtási utasítását; ez a Koufim-vidék lakosságának a vidék ellenséggel szembeni védelmével kapcsolatos feladatait tartalmazza. — A Hírek rovatban CHAROUS, J. a kerületi levéltári instruktorok számára Brnoban és Slávkovban 1970. május 19—21. között megtartott rendes évi tanácskozásáról ad rövid tájékoztatást; — SEDA, 0

; arról a két kiállításról számol be, amelyet a Csehszlovák Köztársaság kialakulásáról a Tfeboni Állami Levéltárban rendeztek. — BYSTRICKY, VLADIMÍR a nyugat-csehországi levéltárosok tanfolyamáról (Teplá 1970. szeptember 21—25.) tájékoztat. — Cis. 4.: HOLEC, FRANTISEK Karel Jaromir Erben levéltárosi, szerzői és levéltár-elméleti nézeteit elemzi és értékeli; Erben a cseh költészet klasszikusa, a népmesék, mondák gyűjtője volt, aki 1851-—1870-ben egyben a prágai városi levéltár élén is állt, sőt gyakorlatilag ő volt a levéltár alapítója. — VOLDÁN, VLADIMÍR részletesen foglalkozik a levéltárak szerkezetének, tektonikájának problémájával: a levéltárak gyűjteményeinek és állományának csoportosítását, illetve összeállítását meghatározó összefüggésekkel (pl. eredet, igazgatási periódusok, gazdasági formációk, illetékes hatóságok, területi összefüggések, növekedési számok szerint stb.). E kérdéssel kapcsolatos nézetek fejlődését a szerző a német, a szovjet, az osztrák és a cseh irodalom, illetve ezen országok levéltárainak a levéltári mutatók és^ fond-jelzetek összeállításánál kialakult gyakorlata alapján vizsgálja. Végezetül elemzi a Brnói Állami Levéltár szerkezetének fejlődését, értékeli jelenlegi helyzetét és az 1954-es levéltári útmutatóban fellelhető, mások számára elég szokatlan rendezést; a levéltári anyagot ebben hozzávetőlegesen eredete alapján, A—G csoportokra osztották, s e csoportokon belül az anyagot számozással tagolják. — SVOBODOVÁ, MILUSE—RÁTHAUSKY, VÁCLAV a prágai testnevelő egyesületek és szervezetek levéltáraiban és irattáraiban tapasztalt áldatlan állapotokról tudósítanak; az iratok kezelésében tapasztalt hiányosságokról és az anyagok elkallódásáról. Leírják azokat az erőfeszítéseket is, amelyeket a Csehszlovák Testnevelő Szövetség Központi Tanácsa és a városi tanács mellett működő levéltáros és dokumentációs bizottságok a prágai Fővárosi Levéltárral együttműködve tesznek az anyag megőrzése és a dolgozók elméleti továbbképzése érdekében. — TOMCZAK, ANDRZEJ a lengyel levéltárügy fejlődését az utóbbi ötven évben és