Levéltári Közlemények, 43. (1972)
Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Uhliřkova, Vera: Archivní Časopis, R. 19–20. / 167–172. o.
Folyóiratszemle 169 tartozó újabb anyag a 75 éves megőrzési határidőbe már beleesik). — BELOHLÁVEK, MILOSLAV F. Machácek plzeni levéltáros (1884—1954) életrajzát, levéltárosi, történetírói és honismereti tevékenységét ismerteti, illetve értékeli. — A Hírek között CECHOVÁ, GABRIELA a Levéltári Igazgatóság által a Decin melletti Labská Stráne-ban a családi levéltárakról 1969. március 4—6 között megtartott szemináriumról tájékoztat. Külön említést tesz LADISLAV HONC felszólalásáról, aki az eddigi nézetekkel ellentétben tagadja az összcsaládi közös „személyi fond" létét, és határozottan követeli a családi levéltáraknak az egyes családtagok szerinti kezelését.—SPURNÁ, J. Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Intézete mellett működő Általános Szakszervezeti Levéltár által 1969. április 24-én Prágában rendezett levéltári szimpózionról tájékoztat, amely a legújabb kori oklevéltan problémáival s ezen belül is elsősorban az egyesületek és szakszervezetek iratanyagainak problémájával foglalkozott. — HONC, JAROSLAV és KRÁLIKOVÁ, M. a Csehszlovákia megalakulásának ötvenedik évfordulója alkalmából egyrészt a Hradec Králové-i Múzeum és Zámrsek-i Állami Levéltár által közösen, másrészt az Opavai Állami Levéltár olomouci részlege által rendezett kiállításokról tájékoztat. — JISKRA, KAREL az 1969 márciusában Prágában tartott „REPRÓ 69" c. II. nemzetközi kiállításon bemutatott elektromos reprográfiai műszerek technikai fejlődésében megnyilvánuló új irányzatokról számol be; közli a RANK XEROX 720, PYLORYS KS-2. és Océ 1400-as műszerek paramétereinek összehasonlító táblázatát. — Cis. 3.:— CECHOVÁ, GABRIELA Családi levéltárak az újabb külföldi levéltári irodalomban címmel rövid tájékoztatást ad családi levéltárak kezeléséről a szocialista országokban. Áttekintést ad a vonatkozó levéltári gyakorlattal foglalkozó, munkákról, melyeket a Szovjetunióban, Lengyelországban, Magyarországon, az NDK-ban Angliában, Jugoszláviában, Belgiumban, Olaszországban, Franciaországban, azNSZK-ban és Németalföldön adtak ki. A munka második részében a szerző a „családi" levéltár fogalmát és terminológiai problematikáját elemzi (főleg a „családi levéltár", a „Gutsarchiv" és a „kastélylevéltár" fogalmakhoz való viszonyát), áttekintést ad azokról a sémákról, amelyeket a családi levéltárak rendezésére vonatkozóan az NDK-ban (L. ENDERS), Lengyelországban, Magyarországon (BORSA 1., EMBER GY.), a Szovjetunióban, Franciaországban (SAMARÁN CH.) és az NSZK-ban javasoltak arra az esetre, ha a rendezés eredeti rendszerét nem lehet automatikusan átvenni vagy rekonstruálni. — BENES, FRANTISEK röviden bemutatja az 1526 előtti cseh nyelven írott oklevelek és levelek jegyzéke előkészítő munkálatainak történetét: cseh- és morvaországi levéltárosok e kollektív művének készítését a Csehszlovák Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Intézeteinek közreműködésével 1964-ben kezdték meg, s a mű első kötetét (az eredeti oklevelekről) sokszorosított kiadásra most készítik elő. — A Hírek rovat főleg az 1969 folyamán megrendezett levéltári kiállításokról írott cikkeknek van szentelve. A jihlavai múzeumban A jihlavai levéltár kódexei és pergamenjei c. kiállításról szóló beszámolót SVOBODOVÁ, MILUSE és NUHLICEK, JOSEF a Prágában és Bratislavában egyidőben megnyílt „Bratislava történelmi dokumentumokban", Ál. „Prága és dicső múltja dokumentumokban" c. kiállításokról írt beszámolója követi. — Beszámolót olvashatunk a Klement Gottwald Múzeum „Csehszlovákia 1939—1945" c. kiállításáról (SLÁDEK, O.) és a Konstantin Filosof-Cyril emlékére a prágai várban rendezett kiállításról. A szám közli ALEXANDER HusóAVÁ-nak, a pozsonyi egyetem nálunk is jól ismert professzorának, a történeti segédtudományok szlovákiai úttörőjének halála alkalmával LEHOTSKÁ, DARINA által írt nekrológját, CEKOTA, VOJTECH pedig a pferovi levéltár alapítójának, a nácik által kivégzett Bedach Jensovsky-nak gazdag életművét értékeli születésének 80. fordulója alkalmából. — LEHOTSKÁ, DARINA, í 11. VESELY, KAREL a turócszentmártoni Nemzeti Múzeum levéltárosának, Mária Jer sóvá -Opocenskánák, illetve Karel Triska, tfeboni levéltárosnak jubileuma alkalmából írt megemlékezést. — Cis. 4.: JEZEK, VLADIMÍR—ROUBAL, LADISLAV a csehszlovák rádió levéltárának fejlődését a rádió megalakulásától, azaz 1923-tól az utolsó 1964-es átszervezéséig ismertetik, vagyis addig az időszakig, amikor az írott és a hangfelvételi dokumentumok részlegének egyesítésével megalakult a Csehszlovák Rádió Központi Levéltára. A szerzők a meglevő levéltári anyag struktúrájával (alkotó-művészeti, igazgatási és gyűjtési anyaggal), illetve e csoportok fő állományával ismertetnek meg, részletesen elemzik a hangdokumentumok levéltárának fejlődését, a benne levő anyag feldolgozásának stádiumát, valamint a Rádió Levéltár jövőbeni feladatait. — NUHLICEK, JOSEF—KRAJNIK, STANISLAV röviden ismertetik az 1883-ban alakult betegbiztosítási szervezet (nemzeti biztosító intézmények és bányakörleti testvérpénztárak) fejlődését, a kerületi nemzeti biztosító intézmények 1949-es megalakulásáig. Értékelik az 1953-as irányelvek útmutatása alapján végrehajtott iratanyag-selejtezést: az irányelvek a dokumentumok válogatásánál csak a hivatali ügyvitel érdekeit szolgáló iratok megőrzését tartották szem előtt s nem a történelmi értékű dokumentumokét. A cikk befejező részében röviden érintik a bányász-biztosítás, a bányakörleti testvér-pénztárak problémáját. — HORÁKOVÁ, LIBUSE az ún. esküdt-könyvekről (Schöppenbücher) ír: ezeket a 16. századtól a libereci és frydlanti uradalomban, s valószínűleg a környező falvakban is a falusi bírók vezették, eleinte csak a hűbéri birtokon, mégpedig a Horné Luzice-ben vezetett könyvek példája alapján. A könyveket a bíró házában (a községházán) helyezték el, s a falusi igaz-