Levéltári Közlemények, 43. (1972)
Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - Kállay István: A családülés / 3–32. o.
16 Kállay István Külön kell megemlékeznünk, mint egyedi esetről, a Bánffy család 1798. január 12-i ülésének határozatáról, mely szerint a szilágysomlyói (Kraszna m.) kincslelet egyharmadát a kincstártól kérni kell, mivel azt a közös birtokon találták. 127 Külön említést érdemelnek a közös jószágokkal kapcsolatos regálé jövedelmek, hiszen a közös javak számadásainak felülvizsgálása során a családülés is külön foglalkozott velük. A jegyzőkönyvekben leggyakrabban a kocsmaltatas, húsmérés, taxák szerepelnek. A Kállay család 1793. február 7-i ülése úgy határozott, hogy a nagykállói doktornak a sörház körüli közös földekből egy szérűskertre valót ad. A családnak a helységben sörháza, csapszéke és pálinkaháza volt. 128 A Bánffy család ülésének állásfoglalása szerint „a bánfihunyadi (Kolozs m.) és nagyfalusi (Kraszna m.) sokadalmakban minden családtagnak joga van kocsmát tartani". Az ülés osztotta be, hogy melyik családtag melyik vásárban tartson kocsmát. 129 A család pálinkafőzőházában üstönként 4 rajnai Ft 30 krajcár taxát szedett. 130 A Lónyay család 1813. december 24-i ülése a nagylónyai mészárszékkel foglalkozott. A kis- és nagylónyai lakosok kimérés céljából húst nem vághattak; 1826-ban a családülés határozata alapján az ilyen húst elkobozták. 131 A Kállay család nagykállói mészárszéke a kocsmához tartozott. 1864-ben Nagykálló község kérte a családot, hogy vágóhíd céljára adjon 200 négyszögölet a Nagyárenda nevű családi telekből. A családülés a kérés teljesítését megtagadta, mivel „a város vehet, ha eladó telek van. A vágóhíddal azonban a család el lenne ütve a húsmérési jog gyakorlásától". 132 Ugyancsak a Kállay család joga volt a nagykállói évenkénti öt vásár tartása is. 133 A Csáky család 1799. október 15-i ülése döntött a margitai (Bihar m.) bolt cenzusáról. 134 A Lónyay család 1813. december 24-i ülése úgy intézkedett/hogy meg kell akadályozni az eszenyi (Szabolcs m.) lakosok „alattomos átjárását" a Tiszán. A lakosoknak a család kezelésében levő révet kellett igénybe venniük. 135 A XIX. század második felében a családülés határozta el a regálémegváltást. A Csáky család 1889. július 27-i ülése pl. Csáky Albint bízta meg a regálémegváltási eljárás vezetésével. 136 Előfordult, hogy a közös javakat nem maga a család kezelte, hanem bérbe adta. Ebben az esetben a bérleti ügyektol a családülés döntött. A bérlet tárgya lehetett maga a közös jószág vagy a regáléjövedelem. A családüléseken csaknem mindig szerepeltek bérleti ügyek. A Csáky család 1788. szeptember 11-i ülésén tárgyalták például Körösszeg, 1799. október 15-i ülésén Kenézi, Kis- és Nagytóti, Boldogasszonytelek, Szöcsköd Bihar megyei birtokok bérbeadását. 137 A család 1837. június 2-i ülése megállapította, hogy a cséfai, kővági és kisújfalvi bérleti szerződések a következő ülésig lejárnak, ezért még azon az ülésen döntöttek róluk. Az 1845. évi családülés utasította a családi ügyészt, hogy a bérletet tábláztassa be. Az ügyész szerint 127 P 14. 4. tétel, 1798. jan. 12. 128 P 343. Nagykálló. 1793. febr. 7. és 1794. szept. 30. 129 P 14. 4. tétel, 1797. ápr. 27. 130 Uo. 1801. febr. 6. 131 P 451. Nagylónya, 1813. dec. 24. és 1826. szept. 25. 132 P 343. 7. tétel, Nagykálló, 1796. júl. 30. és 1864. máj. 1. 138 Uo. Nagykálló, 1794. szept. 30., Kállósemjén, 1797. szept. 15. 134 P 71. Fasc. 131. No 4. Hotkóc, 1799. okt. 15. 135 P 451. 10. tétel, Nagylónya, 1813. dec. 24. 136 P 76. Fasc. 699. Szepesmindszent. 1889. júl. 27. is? p 71 _ Fasc 131 _ No j Szepesmindszent, 1788. szept. 11.; No 4. Hotkóc, 1799. okt. 15. 138 P 22. 26. tétel, 1837. jún. 2. — P 71. Fasc. 131. No 40. Pest, 1846. jún. 3., No 6. Kassa, 1873. jún. 4. /