Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - Kállay István: A családülés / 3–32. o.

A családülés 17 azonban erre nem volt szükség, mivel a bérlő óvadékot tett le. Az 1873. június 4-i üléshez a bihari javak bérlője azzal a kérdéssel fordult, hogy megkapja-e további évekre is a bérletet. Az ülés határozata szerint a régi bérlő kapta meg a bérletet, a szerződésen azonban változtatásokat javasoltak.

138 A Harruckern család 1812. július 22-i ülése döntött az apácai (Csanád m.) puszta bérbeadásáról. A pusztát a békéscsabaiak vették bérbe. Az ülés elrendelte, hogy egy rész minden évben ugarnak maradjon, évente a gyep egy részét is fel kellett szántani. Az 1830. június 9-i ülés határozata szerint a közös puszták bérletének lejárta előtt negyedévvel ki kellett azt hirdetni. Az árverés mindig Szarvason volt, a szerződések három évre szóltak. Az árendát a család tisztviselői szedték be.

139 A Kállay család 1840. május 26-i ülésén szerepelt a kaszaperi puszta bérlete. A pusztát Tótkomlós (Békés m.) közönsége akarta bérbe venni. Az ülés úgy határozott, hogy a pusztát a debreceni vásár idején tartott árverésen kell bérbeadni. Az árverést újságban hirdették meg, illetve Tótkomlós közönségét külön értesítették róla.

140 A családülés foglalkozott a regáléjövedelmek bérbeadásával is. Leggyakrabban a korcsmát, sörfőzést, pálinkamérést és vásártartást adták bérbe. A bérletet minden esetben újságban hirdették meg. A családülés azonban még bérlet esetén is ügyelt, hogy a bérlő a kocsmában jó bort mérjen.

141 A mészárszék bérlete rendszerint a kocsmával járt együtt.

142 A családülés foglalkozott kisebb bérleti ügyekkel, pl. boltok bérbeadásával is.

143 A családülés hatásköre volt a bérlőt ért veszteség vagy kár esetén a haszonbérleti díj mérséklése vagy elengedése. A Kállay család 1811. augusztus 17-i ülése pl. „a bankócédulák becsének változása miatt" változtatott a bérleti díjakon.

144 A Harruckern család 1838-ban szárazság és jégeső miatt a csorvási (Békés m.) bérleti díjat mérsékelte.

145 A kővági haszonbérlő a Csáky család 1840. június 2-i üléséhez fordult, „mostoha idők miatt némi árenda elengedését" kérve. A kérdést a következő gyűlésre halasztották.

146 A családülés igen gyakran mérsékelte a bérleti díjat abban az esetben, ha a bérlő a családi közös jószágon építkezett, beruházott. 1794-ben Pirgl Mátyás, kallói vendégfogadós „a fogadó körül tett javításokért" 25 rajnai forint jóváírást kapott.

147 1840-ben a kisújfalvi puszta bérlőjének, mivel 58 Ft költséggel csapszéket és pincét épített, hátralékos árendáját elengedték. Ugyané puszta bérlője 1846-ban csőszház és kocsma építéséért kapott elengedést.

148 B) Úrbéri, egyházi ügyek Jelentős helyet foglaltak el a családülések napirendjén a közös javakkal összefüggő úrbéri ügyek. Ilyenek a jobbágyfalvakkal kapcsolatos dézsma, tized, földművelési, állattenyésztési é& a XIX. században a különböző megváltási ügyek. 139 P 418. Fase. P. No 7. Gyula, 1812. júl. 22., No 14. Pest, 1830. jún. 9. 140 P 343. 7. tétel, Nagykálló, 1840. máj. 26. 141 Uo. 142 Uo. Nagykálló, 1796. júl. 30. 143 Uo. Nagykálló, 1793. febr. 7. 144 Uo. Nagykálló, 1811. aug. 17. 145 P 418. Fase. P. No 17. Szarvas, 1838. máj. 21. 148 P 22. 26. tétel, Pest, 1840. jún. 2. 147 P 343. 7. tétel, Nagykálló, 1794. szept. 30. 148 P 22. 26. tétel, Pest, 1840. iún. 2. — P 71. Fasc. 131. No 40. Pest, 1846. jún. 3. 2 Levéltári Közlemények I.