Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - Kállay István: A családülés / 3–32. o.

10 Kállay István A családülés feje az elnök volt, kit seniornak, idősb atyafinak, egyes családokban pedig családigazgatónak (director famíliáé) is neveztek. Távollétében a korban utána következő családtag — esetleg az aligazgató — vezette az ülést. Abban az esetben, ha a senior megjelent, az elnökséget azonnal átvette, mint pl. a Csáky család 1846. június 3-i pesti ülésén.

70 Az elnököt a családülés választotta. A Harruckern család 1806. október 1-i pesti ülése a meghalt senior (Steffel Mannsberg) helyére „közakarattal és megegyezéssel újat emelt".

71 A Dessewífy család 1840. augusztus 10-i ülésén Ferenc és Miklós nem ismerték el törvényesnek az új elnököt, mivel megválasztásakor ők nem voltak jelen. Az új elnök, János, kijelentette, hogy ha csak egy szikrája lett volna az ellenvetésnek, nem maradna az elnöki székben. De megválasztották, így a családülés tekintélye is azt kívánja, hogy maradjon.

72 Az új senior igen gyakran a saját elképzeléseit igyekezett érvényesíteni. Az 1830. június 9-i pesti családülésen megválasztott Wenckheim Ferenc kamarás elődje, János, elképzeléseivel szemben már megválasztása után kifejtette elképzeléseit a köztőkék, közös jövedelmek felosztásáról, a családi levéltárról (elenchus készítéséről), a közös puszták bérbeadásáról, közös perek folytatásáról és a vérhatalomról.

73 A családülés elnökének hatásköre mindenekelőtt az ülés megnyitása, a megbízólevelek felülvizsgálása volt. Ügyelt a család jogainak érvényesülésére. 1837-ben pl. Szepes vármegye alispánja kérte a Csáky családtól a váraljai vámokra vonatkozó irományokat. A családülés állásfoglalása szerint ez a seniorra tartozott.

74 Az elnök kormányozta a közös javakat, jövedelmeket, joga volt a közös pénztárból pénzeket kifizetni. A Harruckern család 1808. március 18-i pesti ülése úgy határozott, hogy ,,az idősb atyafi nemcsak megszolgált, hanem becsületbeli költségeket is tehessen" a közös pénztárból. Ugyanígy foglalt állást a családul 845. június 5-i pesti ülése is.

75 Feladata volt még a seniornak a közös ügyek előadása és szolgálata, a közös perek felügyelete, az ügyészi jelentések tudomásulvétele. Baróthy Pál, a Csáky család ügyésze 1851-ben is adott jelentést, mivel azonban abban'az évben családülés nem volt, az elnök vette át és tanulmányozta a jelentés.

76 A senior hatásköre volt a családi leveles tár őrzése és felügyelete.

77 Egyes családokban, így pl. a Csáky és a Máriássy családban, az igazgató az elnöktől független funkciót jelentett. Az igazgató — ki választás útján mindig a családtagok közül került ki — felügyelt a perek állására, a haszonbérekre, bérletekre,

78 referálta az úriszéki ülésen tárgyalt ügyeket a családülésnek.

79 A Máriássy család igazgatója ellenőrizte a közös pénztárnokot, őrizte az irományokat és jegyzőkönyveket, a levéltár kulcsait és a család pecsétjét.

80 Lényegesen nagyobb hatásköre volt a családi jogügyigazgatónak (familiae causarum seu jurium director), kit rendszerint a családtagok közül a családülés választott. A választás életfogytig szólt, abban az esetben azonban, ha a jogügyigazgató 70 P 71. Fasc. 131. No 40. Pest, 1846. jún. 3. 71 P 418. Fasc. P. No 4. Pest, 1806. okt. 1. 7S P 92. Fasc. 56. Héthárs (Sáros m.), 1840. aug. 10. 73 P 418. Fasc. P. No 14. Pest, 1830. iún. 3. 74 P 22. 26. tétel, 1837. jún. 2. 75 Uo. No 4., 20. Pest, 1845. jún. 15. 78 P 71. Fasc. 131. No 45. Lőcse, 1852. jún. 24. 77 P 418. Fasc. Ö. No 4. Pest, 1806. okt. 1. 78 P 22. 26. tétel, 1837. jún. 2. 79 P 491. 1755. szept. 30., 1832. febr. 20. 60 P491. 1841. mái. 17.