Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - Kállay István: A családülés / 3–32. o.

A családülés 9 közbelépésére 1847. június 1-én visszaszolgáltatta azokat.

61 Ugyancsak napirenden kívül üdvözölte az 1889. július 27-i ülés elnöke Csáky Albint „a miniszteri polcon".

62 Valamely halasztást nem tűrő kérdés megtárgyalására kisgyűlést (particularis concursus familiae) tartottak. Különösen a Máriássy családban volt gyakori a particularis concursus.

63 Rendkívüli ülést tartott pl. a Csáky család 1884. június 25-én Szepesmindszenten, a bihari javak haszonbérbe adása ügyében.

64 Az ülésen az ügyeket az elnök, a családi jogigazgató vagy a családülésre meghívott szaktisztviselő szóban referálta. Előfordult azonban, hogy egyes ügyekről már az ülés előtt írásos feljegyzés készült. A közös birtokok számadásait minden esetben írásos előterjesztés alapján vizsgálták. Az előterjesztéshez a családtagok — azok is, akiknek szavazati joguk még nem volt — észrevételeket fűztek, majd az elnök szavazásra bocsátotta azt. A szavazás nyílt volt, egyedül a Máriássy családnál találkozunk titkos szavazással.

65 Egy családtagot egy szavazati jog illetett meg még abban az esetben is, ha az illető egy kiskorú családtagot gyámként képviselt. A második szavazati jogot azért tagadták meg, mivel a gyám idegen, nem családtag is lehetett, annak pedig szavazati jog nem járhat.

66 A Csáky családban — a többi családhoz hasonlóan — a szavazás személyenként (áganként) és nem birtokonként történt. Az 1836. március 17-i pozsonyi ülésen Csáky Antal Vince az ágankénti voksolás ellen szólalt fel. Nem tartotta igazságosnak, hogy az egyik ágnak több voksa legyen, mint a másiknak. Szerinte a voksokat a birtokok mennyiségéhez kellene igazítani. A családülés határozata szerint ez azért nem lenne helyes, mert a birtokok változhatnak. „Magyarországon a jogok nem a birtokkal, hanem a személlyel függnek össze" -— mondta az ülés elnöke. Csáky Antal Vince fellépése eredménytelen maradt, a Csáky család üléséin továbbra is személyenként és nem birtokonként szavaztak.

67 A családülések szervezete a XVIII. század végén, a XIX. század elején alakult ki. Korábban tisztségviselőkkel is csak elvétve találkozunk. A Csáky család ülésein 1745-ben még semmiféle szervezet nyomait sem lehet felfedezni, 1774-ben jelent meg az üléseiken elnöklő director familiae.

68 A Dessewffy család 1787. július 16-i enyickei ülésén tisztségviselők—még elnök sem — nincsenek megemlítve.

69 Ugyanez jellemezte a többi család XVIII. századi üléseit is. A XVIII. század végén, a XIX. század elején kialakuló szervezetnek azonban feltehetőleg a korábbi időben is volt előzménye. 61 P 71. Fasc. 131. No 41. 1847. jún. 1. 62 P 76. Fasc. 699. Szepesmindszent, 1889. júl 27. 63 p 49i Családülések iratai. 64 P 71. Fasc. 257. No 9. Szepesmindszent, 1884. jún. 25. 65 P 491. V. k. Márkusfalva, 1841. máj. 17. 66 P 71. Fasc. 131. No 28. Pest, 1839. jún. 1. 67 Uo. No 23. Pozsony, 1836. márc. 17., No 28. Pest, 1839. jún. 1. — P 22. 26. tétel, Pest, 1840. jún. 2. 68 P 73. Fasc. 39. No 2. Biharpüspöki, 1745. okt. 12. Az ülésen Csáky Miklós prímás elnökölt. — Uo. No 2. 1774. okt. 24. — A család az 1806. dec. 18-i ülésen is direktornak nevezte az elnököt. P 22. 26. tétel, 1806. dec. 18. 69 P 92. Fasc. 56. Enyicke, 1787. júl. 16. — 1804-ben már van elnök az ülésen, gróf Dessewffy Sámuel, kit a jegyzőkönyv családigazgatónak nevez. Uo. Szentmihály (Szabolcs m.), 1804. máj. 7. — Az 1838. febr. 10-i eperjesi ülésen gróf Dessewffy József a direktor (uo.), 1845-ben pedig már főigazgatót említ a forrás. Uo. Eperjes, 1845. febr. 26.