Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - Bogdán István: Helyi földmértékeink 1828-ban / 51–101. o.

Helyi földmértékeink 1828-ban 85 VII. 12. 1 MÉRTÉK = Szőlő VII. 13. 1 NYILAS = Szántó négyszögöl 800 Buda p. m. 10 Debrecen négyszögöl 9000 Debrecen VII. 14. 1 Rí ,T = Rét kaszás szekér p. m. négyszögöl 2 Esztergom v 1 Liptó 1,5 Csongrád 3,0 Eszterg. v 1807 Esztergom v VII. 15. hold 1 Szeged 1 SZÁNTÓ Szántó VII. 16. 1 SZEKCIÓ = Szántő p. m. 2 Krassó 2 Liptó 2 Pest m Ób. kö négyszögöl p. m. 1100— 1200 Szeged 7 Székesf. négyszögöl 4000— 4200 Székesf. VII. 17. 1 SZEKÉR VII. 18. 1 VONTATÓ = Rét szekér Rét kaszás vontató p. m. rét 7 1 Turóc 1 Beszterceb. 7 Zólyom 10 Zólyom 15 Zólyom 1 Szabadka 1,3 Nagybánya 1,5 Turóc 2,0 Beszterceb. 1 Liptó ? Hajdú 1 Szabadka 16, illetve az embervágót és a zapatort is számítva \% mérték szerepelt tehát ebben az anyagban, mint csak egy-egy művelési ágnál alkalmazott földmérték. Ezek többsége a művelési ággal kapcsolatos, arra jellemző. Az általánosítással azonban az adattartományunk korlátozottsága miatt vigyáznunk kell. Boglya. Magyarul.

11 Termőképesség, illetve a termett mennyiség szerinti magyar mérték a rétnél. Speciális debreceni mértéknek tűnik. 1 boglya 2 pozsonyi mérő nagyságú. Embervágó ld. kaszás. Emerl. Latin szövegben így. Jelentése: =Emer=Eimer=akó.

12 Termőképesség, a termett mennyiség illetve mérőeszköze szerinti, bormértékből lett, német eredetű mérték a szőlőnél. Csak Kőszegen fordult elő. 1 emerl 10 kapás illetve 800 négyszögöl nagyságú. 11 Mint a bevezetőben említettem, a forrásbeli szó-előfordulást jelzem itt. 12 Vö. Götze, Alfréd: Frühneuhochdeutsches Glossar. Bonn, Marcus, 1920. 63. p.