Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - Bogdán István: Helyi földmértékeink 1828-ban / 51–101. o.

HELYI FÖLDMÉRTÉKEINK 1828-BAN 1. Bevezetés Egy korábbi, az 1786. évi földmérték adatokat feldolgozó tanulmányomban

1 már ismertettem kutatásom célját és módszerét, megismétlését ezért feleslegesnek tartom. Az ott vázolt s megkezdett munkát folytatva, a korban következő, országos eredményt adó forrást az 1828. évi összeírásban találtam meg. Korántsem olyan jó — és más típus is —, mint a József-féle földkönyv. Ez az 1828-as anyag — funkciója szerint •— már csak esetlegesen ad — adhat — e témakörhöz adatokat: ott és akkor, ahol és amikor az összeírás során a termésmennyiséggel, illetve a földnagysággal, -mértékkel valami probléma adódott, és ezt akár tisztázni kívánván, akár csak megállapítva írásban rögzítették. Ezen ügyiratokból aztán megtudhatunk egyet s mást. Az átnézett iratok számát és a szükséges munkaidőt hasonlítva az eredményhez: bizony, keveset. Vigasztaló azonban az a körülmény, hogy a József-féle felmérés csak részlegesen: 11 megye 97 településére adott adatot, ez viszont majd minden megyéről és szabad királyi városról — vagyis nem az egyes településről, hanem magasabb szinten, területileg tehát jobb annál. S ami legalább ilyen fontos: az egyes földmértékeknek egymáshoz való viszonyát tárja fel. Az 1828. évi összeírást és iratait Bottló Béla már ismertette

2

, e témát illető néhány megjegyzés azonban szükséges. Mint országos összeírás az akkori királyi Magyarország egész területére kiterjedt, tehát Horvát-Szlavónországra és a Tengermellékre is, de Erdélyre nem. Adózó összeírás lévén ez is, a jövedelemre voltak kíváncsiak, s ennek megállapításához többek között szükséges volt a gabona-, a széna- és a szőlőtermés mennyisége, illetve a termesztéshez szükséges földek nagysága is. Az összeírási táblázat vonatkozó rovataiban a következő kérdésekre kellett válaszolni: 6.: a családfő-adózó ténylegesen mennyi pozsonyi mérő gabonát vetett be a jobbágy vagy polgárjogon bírt vetésterületébe? 7.: a jobbágy vagy polgárjogon bírt rétek nagysága kaszásban megadva, — 8.: a szőlők területe, nagysága pozsonyi mérőben.

3 Vagyis a 6. rovatba az került, hogy mekkora a vetésterülete pozsonyi mérőben kifejezve és ennek haszna. 1 Bogdán István: Helyi földmértékeink a XVIII. század végén. Történeti Statisztikai Évkönyv 1967—1968. pp. 150—229. 2 Bottló Béla: Az 1828. évi országos összeírás. A történeti statisztikai forrásai. Bp. Közg. Kiadó, 1957. pp. 242—272. — Bottló Béla—Veres Miklós: Regnicolaris levéltár. Repertórium. Bp. M. Orsz. Levéltár, 1968. pp. 81—82., 140—142., 158—159. 3 Országos Levéltár, Regnicolaris levéltár (továbbiakban: Regn.), — Archívum palatinale archiducis Josephi (továbbiakban: Arch. pal. Jos.), — Archívum palatinale secretum archiducia Josephi (továbbiakban: Arch. pal. secr. Jos.), — 39. cs.: Instructio pro dominis regnicolarem eon"i