Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - Bogdán István: Helyi földmértékeink 1828-ban / 51–101. o.

52 Bogdán István pozsonyi mérőre számítva, a 7. rovatba — mivel a rét hasznát pozsonyi mérőben kellett megadni, és mivel a kaszás rét területe tájanként változott — került a rétnek a 8. rovatba pedig a szőlőnek pozsonyi mérőben kifejezett mértékszáma. A két forrás között tehát a döntő különbség az, hogy míg a földkönyv a tényleges földmérték adatait közölte úgy, hogy az egységnyi nagyság négyszögöl adatatait közvetlenül megállapíthattuk,' az 1828-as összeírás táblázatait önmagukban e témához nem használhatjuk. De forrásunk lehet a táblázat „Observationes" vagyis megjegyzések c. fejezete, továbbá a táblázatok mellékletei — többségükben a „Generalia" —, és a végrehajtás során keletkezett ügyiratok. Az 1828-as összeírás jelenleg három sorozatban tárol. Az egyik a táblázatos anyag,

4 a másik a nádornak, mint az összeírás irányítójának nem bizalmas természetű iratanyagában található: ez a végrehajtás során keletkezett iratok zöme;

5 a harmadik a táblázatokhoz csatlakozó, de külön kezelt vegyes iratanyag.

6 Ezen iratanyag közül témánk forrásai egyrészt a megyéknek, városoknak megállapításai a Generalia-ban (amelyek a táblázatoknál találhatók) és a vonatkozó mellékletekben (amelyek részint a táblázatoknál, részint az ügyiratoknál vannak elhelyezve), — másrészt pedig azok az ügyiratok, amelyekkel a törvényhatóságok a területátszámítást illetve a mértékszámot, a pozsonyi mérő és az egyéb, helyben szokásos földmértékek viszonyát kívánták tisztázni. E forrásokból megtudhatjuk, hogy 1828-ban törvényhatóságaink milyen földmértékeket használtak, és hogy ezek egymáshoz, illetve a pozsonyi mérőhöz hogyan viszonyultak. E forrás adottságok következtében viszont települési szinten az adatokat nem lehetett egységesen, hanem csak törvényhatóságokként megállapítani; ezért a korábbi tanulmányhoz hasonló részletezésre nincs lehetőségem. Meg kell jegyeznem azt is, hogy a megyei észrevételeknél, megállapításoknál kétféle a helyzet. Az egyik esetben közlik azt, hogy az adat milyen területre vagy melyik településre vonatkozik. (E tényt a vonatkozó megyénél minden esetben én is rögzítem.) A másik esetben ezt nem közölték, de a szövegből feltételezhető, hogy a megye egészéről van szó. Ez persze, nem bizonyosság. De még ha kijelentik is ezt, akkor is óvakodnunk kell az általánosítástól. A mennyiségek értékelésével a megyéknél és a városoknál egyaránt vigyáznunk kell. Valószínű ugyanis az, hogy az összeíró biztosok saját munkájuk megkönnyítése érdekében a mértékeknél esetlegesen tapasztalt kisebb eltéréseket önkényesen kiegyenlítették, illetve az eltéréseket nem vették figyelembe. A földkönyvnél tapasztalt egyedi sajátosságokkal, helyi jellegzetességekkel ezért itt nemigen találkozhatunk. Arra is kell gondolnunk, hogy az eredeti adat az átszámítások során már annak idején, ezek természetéből következően torzult. Ezért az általánosnak ítélhető megyei adatokat úgy értékelem, hogy ezek — a korábbi tanulmányomban említett — középértékek. Nagyon valószínű, hogy a négyszögöl adatoknál ez a helyzet. A József-féle kataszteri felméréstől eltérően ugyanis az illető mérték négyszögöl nagyságát most nem scriptionem peracturis deputatis in sequelam articuli 7mi anni 1.827 elargita. (továbbiakban: Instructio) Pest, Trattner, 1827. §§ 8—16. és a nyomtatott táblázatok vonatkozó fejrovatai. Vö. Bottlá i. m. 259. p., Bottlá—Veres i. m. 141. p. 4 Regn., Conscriptio regnicolaris art. VII. 1827. ordináta (továbbiakban: Conscr. regn.) . 5 Arch. pal. Jos. — Általános iratok. Conscriptionalia (továbbiakban: Conscr.) 6 Regn. — Miscellanea conscriptionalia (továbbiakban: Mise. conscr.)