Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Borosy András: The American Archivist, Vol. 32. (1969) / 363–365. o.

364 Folyóiratszemle menyhez való viszonyával foglalkozik. Az adományozó rendszerint még közeli kapcsolatot érez az iratokhoz, s ez számos problémát vet fel. Az adományozó szempontjait figyelembe kell venni, ha azt akarjuk, hogy jelenkori gyűjteményeink tovább fejlődjenek. — NICHOLAS FALCO hosszabb cikket írt az olyan európai levéltárakban található iratok gyűjtéséről, melyek az Egyesült Államok, illetőleg az észak-amerikai kolonizáció történetére vonatkoznak. E munka 1839-ben indult meg, és elsősorban John Romeyn Brodhead, Európában szolgálatot teljesítő amerikai diplomata nevéhez fűződik, aki később mint tengerésztiszt működött, és megírta New York állam történetét 1609-től 1691-ig. — RÓBERT W. WAGNER a tönkrement filmek restaurálásával foglalkozik. A nitrátcellulózból készült filmek lassan, de biztosan mind tönkremennek, pedig az utolsó 80 év történetének pótolhatatlan forrásai. Az 1951-ig készült filmek mind ilyenek. A cikk az amerikai szakemberek által kidolgozott restaurálási módszereket írja le. -— CHARLES KECSKEMÉTI cikke a Nemzetközi Levéltáros Tanács 1966-os washingtoni konferenciáját értékeli. Eddig úgy tűnt, hogy a Tanács francia vezetés alatt áll — hivatalos nyelve 15 évig a francia volt, 1966-ban az angol is hivatalos nyelve lett. A résztvevő országok száma megközelítette a 80-at (1950-ben még csak 32 volt) — közöttük jelentős szerepet játszanak olyan országok, mint Olaszország, Malaysia, Spanyolország, Magyarország, Szenegál. A washingtoni kongresszus új korszak kezdetét jelzi a Tanács életében; a világméretű dinamikus erőfeszítések korszakát. — RUDOLPH J. VECOLI az amerikai bevándorlás kutatásával foglalkozik. A nem angolszász bevándorlók történetére vonatkozó dokumentumok gyűjtését 5 évvel ezelőtt kezdte meg a Minnesotai Egyetem. Igen sok dokumentumot gyűjtöttek a Magyar Országos Levéltárban, a Magyar Református Egyházi" Levéltárban. Jelentős az együttműködésük a magyar, olasz és jugoszláv kutatóintézetekkel. A Minnesotai Egyetem által gyűjtött Immigrant Archives (Bevándorlás Levéltára) iratanyaga 20 nyelvű. A benne található gyűjtemények közt a szerző megemlíti Egri Lajos magyar-amerikai drámaíró drámáinak gyűjteményét. A Bevándorlás Levéltárát sok kutató veszi igénybe. A kutatások témái közt szerepel pl.: a magyaramerikai proletár irodalom története. — HAS KELL MONROE az Egyesült Államok történeti forráskiadványaival foglalkozik. 1791-ben kezdték el az Egyesült Államok történeti forrásainak kiadását, s azóta egymást érik á nagy forráskiadványok. E kiadványokkal kapcsolatos kérdéseket tárgyalja a szerző terjedelmes cikkében. — A szám leghátsó lapján Johnson volt elnök fényképe látható, amint az Amerikai Levéltáros Társaság tiszteletbeli tagjává választják. —• No. 3.: JAMES B. RHOADS bevezető cikke a modern technika és a történettudomány kapcsolataival foglalkozik. A levéltáros egyik fő feladata a kutatást megkönnyítő segédletek készítése. Ebben fontos segítséget nyújthat neki a computer, melynek alkalmazását nemrégen kezdték meg az amerikai levéltárakban. Elsősorban egyszerű irodai és szervezeti feladatokat fog megoldani, adatbankokat állít össze a levéltárban található iratokról. Közöljük a keresett irategyüttes leírását vagy nevét, és megkapjuk, melyik polcon van elhelyezve, hány egységből áll; vagy részletesebb leírását. A levéltár összes segédletei adatainak benne kell lenniük az adatbankban. Később a computerben levő adatokra vonatkozó kérdéseket is beletápláljuk a computerbe, melyek abban kumulálódnának, s így érdekes adategyüttes keletkezhet arra vonatkozólag, mi érdekelte a kutatókat — több évnyi időtartam alatt — az illető adatokkal kapcsolatban. Kiderülne esetleg, hogy a computer-adatbank fontos kérdésekre nem tud válaszolni, vagy hogy a kutató nem ismeri eléggé a levéltári anyag természetét. A computer feladata nemcsak az irodai munka megkönnyítése, hanem a kutató munkájának kibernetikai kiterjesztése is. — BARBARA FISHER cikke részletesen leírja, hogyan lehet a computert a levéltárban használni. Szerinte a computer a levéltári munkában új lehetőségeket teremt: sokkal kevesebb munkával sokkal áttekinthetőbb képet lehet nyújtani az iratokról, sokkal használhatóbbá lehet tenni a kutatás számára, mint a hagyományos módszerekkel. —• AUGUST R. SUELFLOW az egyházi levéltárak keletkezésével, szervezetével, adminisztrációjával, gyűjtőkörével, célkitűzéseivel, épületeivel, felszerelésével és személyzetével foglalkozik, megállapítva a felsorolt tényezők optimális méreteit, formáit és alkalmazását. —• JOHN M. KINNEY, az amerikai episzkopális protestáns egyház általános gyülekezetének levéltárával foglalkozik 1804-től a legújabb időkig. Az iratok gyűjtése 1820-ban kezdődött. — RÓBERT W. LOVETT cikke a vállalati levéltárak helyzetével foglalkozik. 1868 májusában 725 amerikai és kanadai cégnek küldtek ki ezzel kapcsolatos kérdőíveket. A 725 kérdőív közül 216-ra érkezett válasz, ebből 133 volt felhasználható. Ezek közül 13 cégnek van teljes munkaidőben dolgozó levéltárosa, 6 cégnél tölti egy dolgozó munkaidejének 50—99 %-át levéltári munkával, 9 cégnél dolgozott teljes munkaidőben vállalati történész, 1 cégnél dolgozott múzeumigazgató. 62 cégnél az iratanyag mennyisége kevesebb mint 1000 köbláb, 25-nél 1000 és 10 000 közt, 15-nél 10 000 felett. A kérdőív többi kérdésére bsfutott válaszok is tanulságosak. A szerző már azt is biztatónak tartja, hogy a 725 vállalat közül 216 egyáltalán válaszolt a kérdőívre. — JOHN HALL ARCHER a kanadai vállalatok irataival foglalkozik. A kanadai levéltárakban kb. 55 jelentősebb vállalati iratgyűjtemény található. Legnagyobb részük 1890 és 1925 közt keletkezett iratokat tartalmaz. A szerző megvizsgált 30 válogatott kanadai céget. Ezek közül 7-nek volt olyan levéltára, melyben legalább egy személy