Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: Szovjetszkie Arhivü, 1969., 1970. / 359–363. o.

362 Folyóiratszemle Moszkvai Történeti-Levéltári Intézet a lenini jubileumra tudományos konferenciákkal, forrásközleményekkel. — A forrásközlemények témáit szintén a lenini évforduló jegyében választották ki: a Nagy Október győzelme, az ország iparosítása mint a kommunizmus anyagi-technikai bázisának kelléke, a lenini kooperációs elv valóra váltása, a kulturális forradalom. Két közlemény a Nagy Honvédő Háború forrásaiból meríti tárgyát. Ezután a folyóirat a Nagy Honvédő Háború résztvevőinek visszaemlékezéseiből közöl néhányat. — A füzet végén találunk még egy levéltárismertetést: A szovjet fegyveres erők levéltárát G. I. RÜBENKOV mutatja be. — 3. sz.: N. Sz. ZELOV cikke a Leninrend alapításáról és első kitüntetettjeiről tájékoztat. — M. N. CSERNOMORSZKIJ cikkének címe: V. I. Lenin a Tanácsok összoroszországi VIII. kongresszusán elhangzott beszédének elkészítése (vagyis a számos adatot tartalmazó beszámolóra való felkészülés története). — 1.1. BESZPALOV és N. K. TKACSEVA a Szovjetunió Központi Állami Hanglemez-Levéltárá-ban (CGAZ) őrzött, Lenin hangját megőrző dokumentumokról tájékoztatnak. — Ezután népi demokratikus országok levéltáraiban őrzött Lenin-dokumentumokról ad tájékoztatást a folyóirat (az NDK-ét EBERHARD SCHETELICH, a magyart VARGA JÁNOS ismerteti). Egy szerző megnevezése nélküli cikk a népi demokratikus országok állami levéltárainak iratanyaggal való kiegészítéséről ír (az 1970. évi potsdami Levéltáros Konferencián elhangzott előadás szövege). — A. A. NOVIKOVA és A. G. FJODOROV A személyi levéltárak és a hivatalok címen arról számolnak be, hogy a Szovjetunió Központi Állami Népgazdasági Levéltárában (CGANH) milyen módon dolgozzák fel az egyes funkcionáriusok személyi fondjait, amelyek a hivatali iratanyaggal együtt a levéltár őrizetébe kerülnek. — V. V. DUSENKIN a Szovjet Hadsereg Központi Állami Levéltára történetét és tevékenységét ismerteti abból az alkalomból, hogy a levéltár alapításának 50. évfordulóját ünnepli. — D. M. EPSTEIN a történeti forráspublikáció elkészítésének módszertanát vizsgálja az utóbbi években megjelent forrásközlések tapasztalatait általánosítva. — P. A. ROTMISZTROV, a Szovjetunió Hőse a második világháború nevezetes kurszki tankcsatájára emlékezik. — B. V. LEVSIN arról tájékoztat, hogy miként éltek a leningrádi tudósok az ostrom nehéz napjaiban. — A fonásközlemény fejezet tárgya ezúttal az első szovjet vízierőmű építése. — L. I. SZESZINA és I. Sz. SZOJCOLOVA a levéltári tájékoztató apparátus készítésére adnak tanácsot. — L. B. POTANYINA hasonló témával foglalkozik: a leltár-mutató készítésével kapcsolatos tapasztalatairól számol be. — Egy cikk a típus-levéltár építésére ad tanácsot. — Ugyancsak, a levéltári technika körébe vág M. A. POPOV cikke, amely tulajdonképp nem is levéltári, hanem muzeális anyag (V. I. Lenin személyi használati tárgyai) fizikai megőrzéséről, hermetikusan zárt tárlókban való őrzéséről ír. — 4. sz.: 1.1. NOSZOVA és Sz. T. PLESAKOV a levéltárak tudományos-kutatói munkájáról írnak. Cikkükből elsősorban a különféle kiadványkészítési munkák összehangolásáról, a kiadványkészítés szabályzatainak összeállításáról és ez utóbbinak a gyakorlati munkában való felhasználásáról tájékozódhatunk. — V. I. REMNYEV az ügyvitel egységes állami rendszere megalkotásánakjogi vonatkozású problémáiról ír. Meg kell állapítani azoknak a szerveknek a körét, amelyekre az ügyvitel egységes rendszerét alkalmazni kell és egyeztetni kell a fennálló normatív rendelkezésekkel. — Sz. L. MAKAROVA az Oroszország központi kormányzóságaiban 1918 őszén működött bolsevik szervezetek iratairól,ad általános ismertetést. — V. V. ZSURAVLJEV a Szovjetunió Központi Népgazdasági Levéltárában őrzött, Oroszország magánvasútjainak államosítására vonatkozó iratanyagot mutatja be. — Sz. A. KLEPIKOV a Cerevityinov nagykereskedő-család által alapított papírgyárakban alkalmazott vízjelekről értekezik (XVIII—

XIX. század). — A tapasztalatcsere című fejezetben rövid cikkek olvashatók az iratanyag differenciált katalogizálásáról a Szovjetunió Központi Állami Történeti Levéltára és az Izmaili Területi Levéltár gyakorlata alapján. — Ugyancsak a levéltári segédletek körébe tartoznak azok a cikkek, amelyek az ügyirat-nómenklatúrák összehasonlító elemzéséről és az ügyirat-nómenklatúrák összeállításáról szólnak. — Forrásközleményekei talál az olvasó a füzet második felében. Ezek tárgya a szintetikus kaucsukgyártó ipar létrehozása a Szovjetunióban, a „Pétervári Szövetség a munkásosztály felszabadításáért vívott harcra" története, ugyanezen szövetség nemzetközi kapcsolatai, végül egy 1598. évi amnesztia-rendelet. — 5. sz.: N. R. PROKOPENKO bemutatja a Szovjetunió Központi Októberi Forradalmi Levéltárát, amely 50. születésnapját ünnepli. A levéltár gyűjti és őrzi a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítésére, véghezvitelére vonatkozó anyagot, ezenkívül az azóta eltelt évtizedekben létrejött össz-szövetségi jelentőségű, de nem gazdasági vonatkozású szervek iratanyagát, és igen széles körű iratpublikálási tevékenységet is fejt ki. — G. D. TABAMAJSVILI Grúzia levéltárügyének kiépítését ismerteti abból a szempontból, hogy miképp érvényesültek ezen a területen Lenin eszméi. — Sz. I. MURASOV és V. I. VJALIKOV a Moszkvai Állami Történeti Levéltári Intézet munkásságát ismertetik abból az alkalomból, hogy a szovjet levéltárosokat képző intézet 40 éves. Az Intézet fennállása óta részt vesz a levéltári és irattári vonatkozású szabályzatok kidolgozásában, imponáló szakirodalmi tevékenységet fejt ki, és mindenekelőtt a levéltári szakemberek százait képezte és képezi ki. — V. A. KONDRATJEV az „1917 októberére való visszaemlékezések mint történeti forrás" címén összefoglalja a tapasztalatokat. — L. A. NAUMOVA a moszkvai tanács létrehozására vonatkozó levéltári forrásokat elemzi. — A forráspublikáció a kö-