Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: Szovjetszkie Arhivü, 1969., 1970. / 359–363. o.

Folyóiratszemle 361 6. számban). — V, V. ANYIKEJEV a pártlevéltárak munkájáról és feladatairól, elsősorban a kiadványaikról tájékoztat. — V. N. SZAMOSENKO a Nagy Honvédő Háború résztvevőinek emlékiratait mint történeti forrásokat értékeli, és megállapítja, hogy ezeknek a — különösen az utóbbi évtizedben megjelent—emlékiratoknak igen nagy a forrásértékük, jóval nagyobb, mint amennyit a közvélemény elismer. — I. P. KOZLITYIN a szovjet írásbeli ügyintézés történetéből idézi az első évtizedet. — Ezután egy-egy cikk tájékoztatja az olvasót a történészképzésről, a műszaki levéltárak káderképzéséről, a Német Demokratikus Köztársaság levéltárügyéről (ennek"szerzője HEINZ HUT, az NDK belügyminiszterének helyettese), végül a Bolgár Tudományos Akadémia levéltárának katalogizálási munkáiról. — Forrásközlemény (mintegy 19 irat) ismerteti a Vörös Csillag (Krasznaja Zvjezda) agitációs gőzhajó útját, amelyen Lenin és Krupszkaja is részt vettek (1919). — Érdekes leírást olvashatunk az Orenburgi Területi Levéltár anyaga alapján Puskin 1833. évbeli utazásáról, amikor anyagot gyűjtött a Pugacsov-felkeléssel foglalkozó irodalmi műveihez. — 6. sz.: A szám egy bakui bolsevik vezetőnek, A. A. Bekzadjannak Leninhez intézett leveleit közli. — L. N. KRIVOSEIN arról számol be, hogy miképp járultak hozzá a levéltári szervek Lenin születésnapjánakmegünnepléséhez. — A. Sz. MALJITYINOV azt elemzi, miképp lehet tudományos prognózist alkalmazni az irattan és levéltártan területén. Tudjuk, hogy a Szovjetunióban évek óta foglalkozik ilyenfajta problémák megoldásával az Irattani és Levéltárügyi Tudományos Kutatóintézet (VNIIDAD). — M. P. GLINSZKIJ az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság nyugati területein működő levéltárak tevékenységét mutatja be 1939—1969. évek vonatkozásában. — M. D. RABINOVICS a nagy orosz történetíróra, V. O. Kljucsevszkijre emlékszik, különös tekintettel arra, hogy miképp vélekedett a nagy tudós a levéltárakról.— A forrásközlemények tárgya: A nyizsnyij-novgorodi kommunisták harca a szovjet rend megszilárdításáért, a Mezsrabpom (vagyis a nemzetközi munkásszolidaritási szervezet) és Szovjetoroszország 1921—1925ben.—• G. EXNER a Német Demokratikus Köztársaság Levéltári Igazgatóságának vezetője az NDK levéltáraiban folyó tudományos kiadványmunkát ismerteti. —1970. 1. sz.: A füzet első közleményében „Azonnal meg kell adni, amit kérnek" címen az 1918. évi, Arhangelszk környéki harcokkal kapcsolatos hivatalos levelekből publikálnak mintegy 39-et. •— A. V. JELPATYEVSZKIJ, T. G. KOLENKINA és V. V. CAPLIN a szovjet állami levéltárak komplektizálási (anyagkiegészítési) munkásságáról írva tárgyalják az értékminimum kérdését is: mit kell átvenni a levéltáraknak, és mit adhatnak a zúzdának a szervek. Hangsúlyozzák, hogy az iratselejtezés elvi és gyakorlati problémáit nagyon alaposan kell tanulmányozni, de ugyanígy meg kell vizsgálni az állami levéltárakban őrzött iratanyag felhasználásának intenzitását és irányait is. — JE. I. KAMENCEVA a szovjet emblematika kérdéseit vizsgálja. Ez a történeti segédtudomány új, nálunk még alig-alig művelik: az emblémák megszerkesztésének „tudománya". — V. M. POLJÁKOV az ügyvitel és az elektromos számológépek címen a jaroszlavi tervezési-technológiai kutatóintézet tapasztalatait ismerteti, és vázolja a még megoldásra váró problémákat. —• V. A. TYUNYEJEV az Orosz Szövetségi Szovjetköztársaság állami levéltárainak rosztovi konferenciájáról számol be. Megtudjuk a beszámolóból, hogy az utolsó 5—6 év során a köztársaság levéltárai anyagának rendezése lényegében befejeződött, körülbelül háromszáz forráskiadvány készült el (részben más intézetek közreműködésével), 2000 levéltári kiállítást rendeztek, és vagy Ötezer rádió-és televízió-előadás hangzott el, amelyen levéltári anyagot is felhasználtak. — I. F. POPOV a 11. levéltári kerekasztal-konferenciáról (Bukarest) számol be. — A kisebb terjedelmű cikkek témái: a népgazdaság történetét bemutató kiállítás rendezése, rádióelőadások előkészítése, a Turkmen Szovjetköztársaság irattárainak megvizsgálása, az elfakult írások olvashatóvá tétele. — A füzet végén terjedelmes forrásközlemény következik, melynek tárgya az orosz társadalmi mozgalmak a 19. század első negyedében (főleg katonai parancsnokok, kormányzók jelentései a körzetükben élő lakosság hangulatáról, mozgalmairól). — 2. sz.: A szám egészében Lenin emlékének van szentelve. A bevezető cikk címe: A lenini eszmék diadala (a cikk írója P. N. POSZPELOV akadémikus). Megállapítja, hogy a szovjet nép eredményeit a kommunizmus győzelméért vívott harcban csak úgy érhette el, hogy a Párt a lenini eszméktől soha nem tért el. — A. A. SZOLOVJEV Lenin dokumentum-örökségéről értekezik. Lenin műveit, beszédeit 55 kötetes kiadványban jelentette meg a Marxizmus—Leninizmus Intézete, erről a munkáról számol be a cikk. — N. P. PROKOPENKO, az Októberi Forradalom Központi Állami Levéltárának igazgatója, a vezetése alatt álló levéltárban őrzött, Lenin életét és működését tükröző iratanyagról tudósít. — A. G. FJODOROV, a Szovjetunió Központi Állami Népgazdasági Levéltárának igazgatója az általa vezetett levéltár Lenin-dokumentumait mutatja be. — V. N. SZVERKALOV, az uljanovszki területi pártbizottság titkára, Lenin szülővárosát, egykori nevén Szimbirszket (ma Uljanovszk) bemutatva arról ad számot, miképp készült a város Lenin születése 100. évfordulójának megünneplésére. — V. R. GERASZIMJUK „Lenin és a * bolsevik sajtó" címen az illegális nyomtatványok, röplapok ismertetését adja 1917-ig. — L. I. ARAPOVA Leninnek az iratpublikációkkal kapcsolatban kifejtett nézeteit foglalja össze. Elsősorban Marx és Engels leveleinek kiadásával kapcsolatban nyilatkozott Lenin e kérdésről. — Sz. I. MURAsov, M. SZ. SZELEZNYOV és L. V. SIRIKOV arról tájékoztatják az olvasót, hogy miképp készült a 11 Levéltári Közlemények II.