Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - Melichar, Ervin: Az osztrák közigazgatás fejlődése 1867 után / 301–322. o.

Az osztrák közigazgatás fejlődése 1867 után 319 A köztársasági alkotmány e téren alapvető változást hozott. A szövetségi alkotmány szövegének már az első változatában a 18. § (1) bek. úgy rendelkezett, hogy az egész állami közigazgatás csak a törvények alapján gyakorolható. Éz egyértelműen azt jelenti, hogy a kedvezményt nyújtó közigazgatási aktusok is törvényes alapot igényelnek, hiszen az állami közigazgatás egésze a törvényekhez tapad. Ebből azután következtetni lehetett a törvényhozó szabályozási kötelezettségére is, akitől meg lehetett követelni, hogy minden közigazgatási aktusra nézve szabályozza a kibocsátáshoz megfelelő hatáskört, a kibocsátás során követendő eljárást és az aktus tartalmát is.

46 A törvény számolhat ugyan mérlegelés eredményeként kibocsátott aktusokkal" (Ermessensakte) is, de a fejlődés itt is oda finomodott, hogy az 50-es évek végére a bírói gyakorlat megkövetelte legalább azt, hogy a törvényből kitűnjék, milyen értelemben kell a mérlegelést gyakorolni.

48 Különösen jelentős a 18. § (2) bekezdésének az a rendelkezése, melynek értelmében minden közigazgatási hatóság hatáskörén belül a törvény keretében, ill. 1925-óta „a törvények alapján" rendeletek kibocsátására jogosult. Ezt az alkotmányos rendelkezést az alkotmánybíróság 176/1923. sz. döntvényével akként vitte át az ítélkezési gyakorlatba, hogy az említett alkotmányos rendelkezés felhatalmazza ugyan a közigazgatási hatóságokat rendeletek kibocsátására, de itt csupán a végrehajtást szabályozó rendeletekről van szó (Durchführungsverordnungen). A törvénynek tartalmilag olyan mértékben határozottnak kell lennie, hogy belőle már eleve felismerhető legyen a szándékolt rendeleti szabályozás minden lényeges eleme.

49 Törvényt helyettesítő rendeletek kibocsátásához minden esetben külön alkotmányos felhatalmazásra van szükség. A közigazgatásnak ilyen nagymérvű törvényhez kötöttsége szükségessé tette azt, hogy a közigazgatási eljárást átfogó mértékben és általánosan szabályozzák. E vonatkozásban korábban csak elszórtan álltak rendelkezésre az egyes közigazgatási szabályzatokba felvett részleges előírások, de a Közigazgatási Bíróság ítélkezési gyakorlata is fejlesztett ki irányadó alapelveket.

50 1925-ben négy közigazgatási-eljárási törvény megalkotására került sor.

51 Ezek az osztrák közigazgatás zömének vonatkozásában kiemelkedő, jogállamra valló közigazgatási eljárást eredményeztek, amely példaképül szolgált némely külföldi jogrendszer számára. 46 A függelékben már Adamovich: Österreichisches Verwaltungsrecht Wien—Leipzig 1924,17., majd világosan Die Grundriss des österreichischen Verwaltungsrecht c. (Wien, 1948. 12) és Handbuch des österreichischen Verwaltungsrechts

5 c. művében: I. Wien 1954. 15. " Ez az eredeti szöveg 129. fejezet (3) bek.-ben fordul elő, most a 130. fejezet (2) bek.-ben. 48 Ez a követelés onnan ered, hogy az említett alkotmányos rendelkezés értelmében valamely határozat már azon a címen jogellenes, hogyha a törvényben biztosított mérlegelés eredményeképpen a törvényt nem szellemének megfelelően alkalmazták. 49 Azt a jelentésváltozást, melyet „a törvények alapján" kifejezésnek a köztársasági alkotmányba történt beépítése eredményezett, az Alkotmánybíróság 2966/1956. sz. döntvénye értelmezi. 50 Ez az ítélkezési gyakorlat olyan széles körű volt, hogy Tezner könyvet írhatott Das österreichische Administrativverfahren, dargestellt auf Grund der Verwaltungsgerichtlichen Praxis címmel (Wien, 1922). 51 Életbeléptetési törvény a közigazgatási eljárási törvényekhez — BGBI 273. sz.; Általános közigazgatási eljárási törvény — BGBl 274. sz.; Közigazgatási büntetőhatósági törvény — BGBl 275. sz.; Közigazgatási végrehajtási törvény — BGBl 276/1925, majd 172/1950. Az adóügyi eljárás átfogó szabályozását a szövetségi adóügyi rendtartás adja meg (BGBl 194/1961), valamint a megfelelő tartományi adóügyi rendtartások, a pénzügyi büntetőhatósági törvény (BGBl 129/1958), továbbá az adóvégrehajtási rendtartás (BGBl 104/1949). Emellett létezik még a szolgálati (jogi) eljárási törvény (Dienstrechtsverfahrensgesetz) BGBl 54/1959 és 298/1960 és az agráreljárási törvény (BGBl 173/1950).