Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - Melichar, Ervin: Az osztrák közigazgatás fejlődése 1867 után / 301–322. o.

AZ OSZTRÁK KÖZIGAZGATÁS FEJLŐDÉSE 1867 UTÁN* I. Az 1867. évi decemberi alkotmány talaján az osztrák közigazgatás új szervezetének felépítését azzal zárták le, hogy a korábban „vegyes", tehát közigazgatást és igazságszolgáltatást egyaránt ellátó körzeti hivatalok hatáskörébe utalt igazságszolgáltatási tevékenységet újonnan felállított körzeti bíróságok kizárólagos hatáskörébe utalták. Ezzel teljessé vált az igazságügyminiszternek az a rendeletsorozata, amely ismételten hivatkozva az 1860. október 20-i legfelső kéziratra,

1 az állami közigazgatás legalsó szintjén is megvalósította a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválasztását. További fejtegetéseinkhez már az ekként létrehozott közigazgatási szervezet szolgáljon kiindulásul. 1867 után Ausztriában kétfajta közigazgatás létezett: az egyik az állami szervek által ellátott igazgatás, a másik pedig a tartományok és a községek önkormányzati igazgatása. 1. Az állami közigazgatás élén a császár állt, aki a kormányzati hatalmat nem saját személyében, hanem — a kormányzati és végrehajtó hatalom gyakorlásáról rendelkező birodalmi alaptörvény 2. szakaszának megfelelően (RGB1 145/1867) — felelős miniszterek és az ezeknek alárendelt szervek útján gyakorolta, Az ún. delegációs törvény 5. §-a értelmében (RGB1 146/1867) a birodalom mindkét felét érintő közös igazgatási ügyeket a „közös minisztérium" látta el, ehhez azután a „k. u. k. minisztériumok" szervezetileg mellérendelten kapcsolódtak. A birodalomnak csupán egyik vagy másik felét érintő különleges kormányzati tevékenységet két külön „minisztérium" látta el, amelyeket azután a „k. k.", illetve az „m. kir.", vagyis magyar királyi minisztérium formájában a megfelelő apparátus támogatott. A Birodalom osztrák felében e legfelsőbb közigazgatási hátóságok alatt középső fórumként a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és tartományok politikai hatóságai (ezeket tartományonként eltérően helytartóságnak vagy tartományi kormánynak nevezték) állottak. Élükön a tartományi főnök állt, akit helyenként tartományi elnöknek, másutt pedig helytartónak neveztek.

2 Ezek alá rendelték az 1868 után „körzeti főnökség"-gé (Bezirkshauptmannschaft) átkeresztelt korábbi körzeti hivatalokat és a rendezett tanácsú városok (Stádte mit eigenem Statut) elöljáróságait

3 mint körzeti szinten tevékenykedő politikai hatóságokat — élükön * Előadás a Magyar Tudományos Akadémia Jogtörténeti Szakosztályának 1971. május 20-i ülésén. 1 Az 1860. október 20-i császári manifesztumról van szó, Reichsgesetzblatt (a továbbiakban: RGB1) 225/1860. 2 Vö. az RGB1 4/1868. számában közzétett törvény 2.-4. §-ait. 3 Vö. a községekről szóló birodalmi törvény XXII—XXIV. fejezeteivel, RGB1 18/1962.