Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - Melichar, Ervin: Az osztrák közigazgatás fejlődése 1867 után / 301–322. o.

302 Ervin Melichar a körzeti főnökkel, illetőleg a polgármesterrel.

4 A községekről rendelkező birodalmi törvény 6. fejezete biztosította végül azt a lehetőséget is, hogy a törvények átruházott állami hatáskört juttassanak a községeknek, és azokat ennyiben „a közigazgatási célok megvalósításában való közreműködésre" szoríthassák.

5 2. A területi önkormányzat tartományi és községi szintű önkormányzatra tagozódott. a) Az egyes tartományok annak ellenére sem tekinthetők a szövetségi államról szóló elméletnek megfelelő államnak, hogy a tartományi gyűlés fórumán a császárral együtt gyakorolták a tartományi törvényhozást. Az egyes tartományok inkább csupán magasabb rendű önkormányzati testületek voltak. Ezeknek volt szervük a „Tartományi Bizottság" (LandesausschuB), amely a februári pátenshez

6 csatolt tartományi statútumok értelmében a tartományi képviselet igazgatási és végrehajtó szervének tekintendő.

7 Tagjai között szerepel a császár által a tartományi gyűlés kebeléből kinevezett tartományi főnök,

8 valamint a tartományi képviseletből választott ülnökök csoportja. A tartományi bizottság feladatkörébe tartozott a tartományi vagyont, alapokat és intézményeket érintő szokásos igazgatási ügyek vitele, gyakorolta azokat a kegyúri, illetőleg prezentációs jogokat, amelyek a tartomány, illetőleg a hajdani tartományi rendek hatáskörébe tartoztak. Javaslatot tett vagy döntött alapítványi és ösztöndíjügyekben, gyakorolta az intézményekbe és alapítványokba történő felvétel jogát, minden jogügyletben és peres ügyben reprezentálta a tartományi képviseletet. Feladatkörébe tartozott ezenfelül az is, hogy gondoskodjék a hajdani rendi testületek és bizottságok minden egyéb teendőinek ellátásáról is, amennyiben ezeket nem utalták más szervek hatáskörébe, vagy egyébként is meg nem szűntek a megváltozott körülmények következtében.

9 b) A községi önkormányzat alapkérdéseit a községekről rendelkező birodalmi törvény szabályozta (RGB1 18/1862). A birodalmi törvény 26. §-ában úgy intézkedett, hogy ezeknek az alapvető rendelkezéseknek a bázisán felépülő községi szabályzatokat majd a tartományi törvényhozás fogja kibocsátani. Noha még a februári pátens és az ahhoz csatolt tartományi rendtartások

10 a községi kérdésekre vonatkozó birodalmi hatáskört az alaptörvényi szabályozásban látták, a községi kérdések törvényi szabályozásával kapcsolatos jogi helyzet az 1867. évi decemberi alkotmányban némi változást szenvedett. Az alkotmánytörvény 11. §-a értelmében (RGB1 141/1867) ugyanis ezekben a községi ügyekben nem állapíttatott meg birodalmi törvényhozási hatáskör, és így az idézett törvény 12. §-a értelmében a községeket érintő kérdésekben a törvényhozás megszorítás nélkül a tartományokat illette meg. 1925. október 1-ét, a szövetségi alkotmánytörvény hatálybalépését megelőzően, amely azután megnyugtatóan rendezte a hatásköri kérdéseket, a községekről szóló birodalmi törvényt illetően egyes tartományokban bizonyos eltérések jelentkeztek, ezeknek azonban * Vö. az RGB1 44/1868. számában közzétett törvény 11. §-át a belügyminiszternek az RGB1 101/1868. számában közzétett rendeletével összefüggésben. 5 A községekről szóló birodalmi törvény XVII—XVIII. fejezetében körvonalazott körzeti képviselőtestületekre mint a tartományi gyűlések és a községek közé iktatott közbenső tagozatra is lehetett tőrvény útján átruházott hatáskört bízni. 6 RGB1 20/1861. 7 A 11. § értelmében. 8 Alsó-Ausztriában és Galíciában „Landmarschall", Dalmáciában „Landtagsprásidenf, Csehországban „Oberster Landmarschall". 9 A 126—28. §-ok értelmében. « 10 A 18. § értelmében.