Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - Sashegyi Oszkár: A Magyar Kamara szerepe a bányaügyi igazgatásban, 1790–1848 / 271–300. o.

296 Sashegyi Oszkár séhez múlhatatlanul szükséges, egyébként pedig minden további számadást a bányaművelés egész rendszeréről a független magyar minisztérium elébe terjesszenek. Egyben megtiltotta nekik, hogy többé bányászati szállítmányokat Bécsbe küldjenek, az aranyat ezentúl a körmöci pénzverőházba kellett irányítaniuk. A magyar minisztériumon belül a bányászati ügyek irányítását Kossuth Lajos pénzügyminiszter vette át. A magyar pénzügyminisztérium formailag csak 1848. május elsején alakult meg, a miniszter azonban már áprilisban működött, felhasználván a magyar kamara hivataü apparátusát. Kossuth pénzügyminiszterségének mindjárt kezdetén, április 18-án kiküldte Géczy Pétert miniszteri biztosként a bányavárosokba, hogy ott a rendet fenntartsa. Ezután tájékozódni kívánt a bányaügyek állása felől, és május 15-re Pestre tanácskozásra hívta össze a bányászati főtiszteket. Nándöry József tanácsost, a kamara bányászati ügyosztályának vezetőjét április 24-én megkérte, hogy neki a bányászati tárgyak felől jelentést tegyen, a négy kerületi bányahatóság vezetőit pedig utasította, hogy tájékoztassák őt a bányászati ügyek felől. Hogy a bányászati ügyeket teljesen kézbe vegye, megtiltotta a külföldi hatóságokkal való levelezést, a bányafőfelügyelőségeknek meg kellett szakítaniuk minden szolgálati viszonyt a bécsi bányakamarával és számvevőségekkel. A körmöci pénzverde naplóit és számadásait — amelyeket eddig közvetlenül Bécsbe terjesztettek fel — ezentúl a selmeci főkamaragrófsági számvevőségnek kellett átvizsgálnia. Hogy az ügyek irányítását kézbe vehesse, megkérte Eszterházy Pál herceget, a külügyminisztert, szerezze meg Bécsből a bányászatra vonatkozó adatokat a pénzügyminisztérium számára. A bécsi pénzügyminisztérium az átadás elé nem gördített akadályokat, s az iratok átvétele csakhamar meg is történt. Kossuth még április végén kinevezte a magyar pénzügyminisztériumban felállítandó új bányászati osztály igazgatójának Trangous Lajost, a felsőmagyarországi bányapolgárok egyesületének alelnökét. Trangous és helyettese, Debreczeni Márton Bécsben előkészítette a magyarországi bányászatra vonatkozó bécsi bányakamarai iratok átvételét, majd megállapodott a bécsi minisztériummal a számadások közös használatára nézve is. A magyar pénzügyminisztérium bányászati osztálya elvileg 1848. május 1-vel kezdte meg működését oly módon, hogy átvette a feloszlatott magyar kamara bányászati osztályának személyzetét, élén Nándory József tanácsossal, aki ettől kezdve Andreánszky Sándor kamarai tanácsossal együtt Trangous beosztottjaként működött tovább. A változás az iratkezelésben nem okozott törést: május 1 után is tovább folytatták a bányászati iratok mutatózását és számsoruk elkészítését, valamint irattározásukat. Ily módon a magyar kamara bányászati osztálya szinte észrevétlen olvadt bele a magyar pénzügyminisztérium bányászati osztályába, alakult át a felelős minisztérium nagyobb hatáskörrel rendelkező bányászati osztályává. Annak érdekében, hogy a megnövekedett hatáskört el tudja látni, személyzetét további bányászati szakemberekkel szaporították. Nándory és társai számára az új helyzetben nagyobb tér nyílt az eredményes szakmai működésre, a haladás szolgálatára, mint kamarai működésük ideje alatt bármikor. Hogy az új feladatoknak meg tud felelni, azt Nándory mindjárt a Kossuth által május 15-re összehívott országos bányászati értekezleten bebizonyította, amelyen a bányaszékek, bányavám és bányamunkások kérdéseivel foglalkozó szakosztály elnökeként készített haladó szellemű javaslatokat.

38 Sashegyi Oszkár 38 Lásd: Sashegyi Oszkár: Bányapolgárok a forradalomban. Az 1848. évi országos bányászati •értekezlet jegyzőkönyve. Levéltári Közlemények 42. évf. Budapest, 1969. 325—350. 1.