Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - Kubinyi András: A budai német patríciátus társadalmi helyzete családi összeköttetéseinek tükrében a XIII. századtól a XV. század második feléig / 203–269. o.

238 Kubinyi András szeri bíró Márk feltehetően ez utóbbi fia vagy testvére^ A rokonsághoz tartozik az 1393-ban kassai bíró Sztoján Jakab is.

208 Mark Győri Péter veje volt, aki tanácstagi pályafutását 1341-ben kezdte a kilencedik helyen, és ötödik tanácstagsága alkalmával már az ötödik helyet érte el.

209 Győri tehát vagy egy győri német származású polgár, vagy legalábbis házasság révén Budán Egri Jakabhoz hasonlóan elnémetesedő magyar lehetett. Sztoján mindenesetre apósa családjától más városokban elszórt ingatlanokat örökölt.

210 Neve tanúsága szerint a család szláv eredetű lehetett, de pályafutása alapján elnémetesedettnek kell tartanunk. A, városbíró tisztét tehát a jelek szerint továbbra is a korábbi vezetőréteg fivagy leányági leszármazottai töltötték be, akiknek társadalmi helyzete sem különbözhetett nagyon a fél évszázaddal korábbitól. Az a Hertel, kétszeres bíró,

211 akinek nem tudjuk rokonságát a korábbi családokkal kimutatni, ugyanúgy földbirtokot szerzett, mint azok, és valószínűleg nagyapja volt annak a László fia Zsigmondnak, aki magát a bíró által szerzett GyömrőrŐl nevezte, és bár altárnokmesterként kapcsolatban állott a budai polgársággal, sőt az egyik utolsó Werner leszármazott özvegyét vette feleségül, már elsősorban vidéki nemes földesúrnak, nem pedig budai patríciusnak tartható. A változás tehát nem a bírói tisztben mutatható ki. Az esküdti helyeket foglalták el nem azonos társadalmi réteg képviselői. Az 1354/55-ös utáni első, 1370-es tanácslista ebből a szempontból igen tanulságos. Egy-egy kalmár (institor),

212 írnok (sreyber, másutt scriptor), vendégfogadós (collector hospitum), sőt szűcs van a tanácsban.

213 Azaz a tanácsnak legalább egyharmada tartozott a — bár nyilvánvalóan gazdag — de a régi patríciátussal kimutatható és valószínűsíthető kapcsolatban nem álló, azoknál mind társadalmilag, mind vagyoni szinten alacsonyabban álló szemé208 Miklós 1378/79, 1384/85 és 1385/86 tanácstag. (Id. a 206. j.) — Márk 1392/93 (uo.) tanácstag, míg 1395/96 és 1398/99 bíró. (Ld. a függeléket.) — Jakab: ZsO. I. k. 3219. sz. 309 Sztoján Márk bíró mint Győri Péter veje jutott Győri testvére fia után Kassán, Telkibányán, Szikszón, Rudabányán és Hatvanban örökséghez. Kassa város Jt. 1394—1406. évi jzkv. Mályusz reg. Nagyal. 52. sz. — Győri Miklós 1329/30-ban és 1332/33-ban volt esküdt, az ő fia lehetett Péter, aki 1341/42-től 1354/55-ig mutatható ki a tanácsban (ld. fenn, 118. j.), és egy 1343. évi adat szerint ispáni címet viselt. Dl. 87195. ;

— Fia, Miklós, 1376-ban szerepel. Észt. kpt. orsz. It. Capsa 1. fasc. 3. nr. 18. — Lehetséges, hogy Sztoján apósa nem a tanácstag Péter, hanem esetleg hasonló nevű másik fia lehetett. 210 Ld. az előző j.-ben id. adatokat. 211 Vagy Hertlin. Esküdt: 1392/93, 1395/96, ld. fenn, 208. j. — Háza — volt bíróé — 1403-ban a Mindszent utcában állott, Pataki, 1950, 294. o. 78. j. — 1404-ben mint vámbirtokost említik, ZW. III. k. 329.— A Werner-leszármazott Domoszlói Tamás özvegye (ld. 1. tábla) 1408-ban Gyömrői László fia Zsigmond budai lakos felesége, ZsO. II/2. k. 6423. sz. — Gyömrői László fia Zsigmond altárnokmester 1417-ben, Házi, 1/2. k. 123. — 1421-ben Herthel Zsigmond budai polgár (!) tovább ad egy általa vásárolt gyömrői birtokrészt, Dl. 14591—14592. — 1424-ben a néhai Hertel Zsigmond budai polgár magszakadása miatt a királyra szállott Pest megyei Sári és Kerekegyháza egész, valamint Pécel és Gyömrő részbirtokokat a királyné kapja, Dl. 39284. — Hertel Zsigmondnak Vecsésen is volt birtokrésze, ezt Petermann fia Jakabtól (pesti tanácstag volt a XIV. században) örökölte, Dl. 5665. — Egy körmöcbányai polgár özvegye 1405-ben Hertlin Jakab budai polgár felesége volt, Körmöcbánya város lt. Tom. I. fons. 47. fasc. 1. nr. 1. Mályusz reg. 341. sz. 212 Ld. fenn, 119. j. — Weygul Jánosnak hívták, nem lehet esetleg azonos a század közepi nürnbergi zavargások után onnan elmenekült hasonló nevű patríciussal vagy annak valamely rokonával? Vö. lenn, 393. j. — A kalmár szóra: Mollay, 1968, 278—290, 385—393. 213 Péter mester, az írnok 1370/71-ben, 1378/79-ben, 1384/85-ben és 1385/86-ban, a két utolsó évben első helyen tanácstag. —• Ulrik vendégfogadós csak 1370/71-ben esküdt, azonban Jakab, a hosszú szűcs (Jacobus longus pellifex) ezen felül 1377/78-ban, 1378/79-ben (ld. ezekre a 119. és 206. j.-eket), valamint 1381/82-ben volt tanácstag. QuGStWien, II/l. k. 1023. sz. „Chursner".