Levéltári Közlemények, 42. (1971)
Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - FORRÁSKÖZLÉS - Iványi Emma: Esterházy Pál nádor és a magyar rendek tervezete az ország új berendezésével kapcsolatban / 137–161. o.
Esterházy Pál nádor és a rendek tervezete az ország új berendezésére 151 Esterházy Pált az udvar mindenek előtt katona-nádornak tekintette. 1681-ben többek között ezért esett rá a választás. 91 17 éves korától kezdve pápai kapitány volt, 92 1668-tól bányavidéki főkapitány; 93 az 1660-as években Zrínyi Miklós mellett tanulta a hadvezetést. 94 Felterjesztésének a katonai kérdésre vonatkozó részét fejti ki részletesebben, az udvar és Kollonics főképpen ezt várták tőle. A katonai kérdés elválaszthatatlan volt az adóügytől s a nádorra e téren is jelentős feladat hárult, habár a legfelső intézkedés a haditanács és a kamarák közül főleg a bécsi udvari kamara kezében volt. A Bécsben titkos konferencián megállapított évi adót a nádor fogadtatta el a rendekkel s az egyes országrészek, megyék és szabad királyi városok gyűlésén, az ún. nádori konkurzuson ő végezte el a megjelent küldöttekkel együtt az adóösszeg belső szétosztását, a repartitiót. A felterjesztés „militaria" részében elgondolkoztató az I. Lajos koráig visszanyúló történeti áttekintés Magyarország helyzetéről: hogyan látta, hogyan írta le a magyar múltat a XVII. század egyik nagy műveltségű főura. A szinte historiográfiai értékű szövegben többször ismétlődő „olim, cum regnum in flőre erat" szavak jelszóként hatnak. Alapgondolata, hogy akkor, I. Lajos király idejében érte el az ország fejlődésének csúcspontját, akkor élte virágkorát, s ennek a távoli fényben csillogó korszaknak középkori intézményeit kívánta volna újjáéleszteni most Esterházy a régi határ mentén húzódó hűbéres bánságok és vajdaságok felelevenítésével, amelyek a király után a nádorhelytartó (vicarius) fennhatósága alatt álltak. Tudunk arról, hogy pl. az oláh fejedelemséggel fel is vette a kapcsolatot: 1689-ben Brankovics György gróf kérte fel levélben, hogy az új vajda Bécsben időző követét támogassa, míg ő Bukarestben igyekszik a nádor „fejedelmi méltóságos hírit nevit terjeszteni, ezekben az orientális puszta országokban". 95 A történeti visszapillantásban felvázolja a nádor, hogy a török előrenyomulása folytán hogyan zsugorodott össze az ország területe s hogyan követte ezt a folyamatot a hajdani főkapitányságok székhelyének áthelyezése, amíg kialakultak az ő korában működő főkapitányságok. Ezután rátér arra, hogy a török rövidesen várható teljes kiűzése után hogyan alakuljon a közös, német—magyar—horvát határvédelem. Javaslatainak egy része korábbi felterjesztéseiből ismeretes; az 1660-as évektől kezdve előadott legfontosabb megállapításait ismétli meg, támaszkodva a bányavidéki főkapitányságával kapcsolatban szerzett tapasztalataira, a magyar végvidék elhanyagoltsága, szervezetlensége és fizetetlensége terén. Itt is a kedvezőbb s egyúttal fejlettebb osztrák, illetve horvát rendszer átültetése mellett foglal állást, s a fizetetlen, sokszor képzetlen, gazdálkodásra, önellátásra kényszerült „majorkodó" magyar végvári katonaságot szerette volna rendszeresen és rendesen fizetett ezredekbe tömörítve az ország állandó hadseregének részévé tenni. B * A visszafoglalt területekkel kibővítendő egész ország katonai adójául 30000 porciót ajánlott fel egy évre, ami a gyakorlathoz képest kevésnek tűnik, de talán az az elgondolás vezette, hogy az adó minden évben új alku tárgya. 97 Ez a felterjesztés az akkor 53 éves nádornak hosszú, több mint három évtizedes közéleti pályája során kialakult nézeteit önti formába. 1652-től kezdve, magas tisztségeiben, igen sok alkalma nyílt arra, hogy az ország sorsát érintő kérdéseket teljes jelentőségükben megismerje s azokkal kaprium est, rationem...nullám videó, cur non haec etiam ad normám aliarum cancellariarum reducatur, saeculari cancellario substituto... (példákat hoz fel a birodalmi és a Mohács előtti magyar gyakorlatból). Pál nádor iratai (P 125); — 7063. sz. — Újból rátér erre a kérdésre az általa ajánlott Jáklin Balázs püspök-kancellár halála után, 1695. október 27-én: ha a király a magyar kancelláriát is többi kancelláriájához hasonlóan alakítja át, a kancellár itt is legyen világi személy (felsorolja érveit). Pál nádor iratai (N 8), Lad. 47. Pr'oth. No. 3., 13—17.1. 91 Avancinus Nicolaus jezsuita író, ausztriai rendfőnök levele a nádorhoz a haditanács bizalmas ülésének határozatáról, 1681. február 16-án, „katonai palatínus" választásának tervéről. Pál nádor iratai (P 125), 5947. sz. — A török készületei miatt ez a terv érthető volt. 92 Esterházy Repositorium 2/3, Fasc. H. No. 127. 93 Uo. Fasc. H. No. 135. („...fides, stúdium et in rebus praesertim bellicis gerendis virtus" indokolással) 94 L.. a hadjáratokról írt „Mars Hungaricus" c. művének kéziratát Pál nádor iratai (P 125), 11895. sz. — Vö. többek között: Perjés i. m. 346—369.1. . 95 Pál nádor iratai (P 125), — 1766. sz., 1689. március 3. Bukarest. 96 Uo. 6990. sz., 1677-ben. 97 1688 októberében a nádor azzal a hírrel kapcsolatban kért utasítást a királytól, miszerint Alsó- és Felsőmagyarországra összesen 51 000 porciót vetnek ki, ezenkívül pedig Erdély, Horvátország, Szlavónia, Bosznia, Szerbia, Bulgária, Oláh ország, továbbá a Buda és Pécs körüli kerületek is nagy adót fognak fizetni. Pál nádor iratai (P 125) — 7060. sz.
