Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - FORRÁSKÖZLÉS - Iványi Emma: Esterházy Pál nádor és a magyar rendek tervezete az ország új berendezésével kapcsolatban / 137–161. o.

152 Iványi Emma csolatban véleményét kifejthesse. Felterjesztéseit sajátkezű fogalmazványokból és egykorú jegyzőkönyvekből, másolatokból tanulmányozhatjuk részben a nádori levéltárban, részben saját családi levéltárának iratai között.

88 Hozzászólása a készülő Einrichtungswerkhez a benne foglalt kérdéseknek nem egyszeri, alkalmi kifejtése, hanem legtöbb esetben „caeterum censeo" jellegű, már korábban is gyakran hangoztatott állásfoglalása, amely legtöbb esetben megegyezett kortársai politikai véleményével. Világnézetét a magyar rendiség s az ennek sajátos helyzetéből adódó erős korlátok határozták meg. Ugyanakkor kibontakozik a felterjesztésbői a barokk főúr alakja is; számára a középkor még érthető valóság, de már mögötte van a renaissance is. Mélyen és türelmetlenül vallásos (jelöltjeinek katolikus voltát hangsúlyozza), mégis fontos tisztségeket már szívesebben lát világi főurak, mint püspökök kezén." A pozsonyi bizottság felterjesztésének ismertetése előtt szólnunk kell még azokról a szakértőkről is, akiket a nádor az új berendezkedés egyes kérdéseinek tárgyalásra való előkészítésével kívánt megbízni. A törvények ellentmondásainak kiküszöbölése érdekében háromtagú bizottságot javasolt az előkészítő munkák elvégzésére. Ennek a bizottságnak jelentését az uralkodó elé kellett volna terj eszteni hitelesítésre. A jogi bizottságban Szenthe Bálint alnádort, Petróczy Jánost, Pozsony város jegyzőjét és Tolvay Gábort, Szakolca város szenátorát javasolta. Szenthe Bálint a nádor sógorának, a kivégzett Nádasdy Ferenc országbírónak familiárisa, titkára, majd ítélőmestere volt. A per folyamán őt is letartóztatták, de felmentést kapott, sőt a helytartóvá kinevezett Szelepcsényi György esztergomi érsek helyetteseként folytatta működését.

100 A törvények és a Tripartitum átalakítására a Wesselényi-összeesküvés után is történt kísérlet. Szenthe Bálint az e célra 1673-ban tervezett bizottságban is benne volt.

101 Bárói,

102 majd magyar tanácsosi címét

103 a nádor ajánlására kapta, aki sok más felterjesztésében is mindig kiemelte a jogban való jártasságát.

104 Tolvay Gábor 1701-ben nádori ítélőraester lett.

105 s 1704-től 1708-ig tartó kuruc fogsága után kapott báróságot;

106 egy jogi munkája nyomtatásban is megjelent.

107 A katonai kérdésekkel foglalkozó bizottságban javasolt Esterházy János, a nádor unokatestvérének fia, az 1650-es években kezdte katonai pályáját; évtizedekig volt Győr és a hozzá tartozó végvidék vicegenerálisa. Részt vett Buda mindkét ostromában, majd a török elleni hadjáratokban.

108 Testvéröccse, Esterházy Zsigmond vele egyidőben kezdte a katonai pályát, 1681-től a nádor mellett a jászok és a kunok kapitánya volt.

109 Közeli munkatársként működött együtt Esterházyval csaknem húsz éven át id. Bercsényi Miklós, a bányavidéki végek vicegenerálisa, akit a nádor 1681-ben tehetséges, nagyműveltségű s a kamarai elnökségre is alkalmas egyéniségként jellemzett;

110 1687-ben történt visszavonulása után kieszközölte számára a grófi címet, amit apja halála után ifjabb Bercsényi 98 Pál nádor iratai (N 8), a nádori opiniókat tartalmazó prothocollumkönyvek, családi levéltárában pedig ugyancsak prothocollumkönyvek (Repositorium 69., 1—2. k.) és az- opiniók sajátkezű fogalmazványai (P 125), 6968/a — 7197. sz. 99 A vallás kérdéséről 1. a 86. sz. jegyzethez tartozó szöveg zárójelben levő részét s alább a rendi bizottságról szóló részt. — Esterházy Pál világnézetének barokk vonásairól, benne a régi és az új keveredéséről: Angyal, Andreas: Fürst Paul Esterházy (1635—1713). Südostdeutsche Forschungen IV. Jg.,T939, Heft 2, 338—370. 1. 100 Pauler Gyula: Wesselényi Ferenc nádor és társainak összeesküvése, Bp. 1876, I. k. 144, II. k. 165, 405,1. — Az érsek 1681. március 7-i iratában „officii nostri locumtenentialis vices gerens"nek és Pozsony megye alispánjának nevezi. Pál nádor iratai (N 8) — Lad. 52. Fasc. I. No. 2. 101 Bónis i. m. 42—43. 1. 102 Országos Levéltár, Magyar Kancelláriai Levéltár, Liber Regius (A 57.) (a továbbiakban: LR), 19. k. 302—305. 1. 103 Esterházy Repositorium 69., 2. k. 70.1. 104 Különösen 1691 április 13-i javaslatában, ahol Szenthét első helyen ajánlja a megürült személynöki tisztségre. Esterházy Repositorium 69. 2. k. 133. 1. 105 1701 május 10 Fraknó, a nádor levele: OL, Múzeumi Törzsanyag (R 224) 1900:24 n. nsz. 106 LR 28. k. 148.1, 1709. május 2. Bécs. 107 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Bp. 1914, XIV. k. 261. 1.: Deductio Juris Haereditarii augustissimi Imperatoris Josephi Primi in Regia Dignitate Regni Hungáriáé ex ipsis Legibus Regni Generalique Decreío et Approbatis Historicis Concinnata. Tyrnaviae, 1709. 108 Eszterházy János: Az Eszterházy család és oldalágainak leírása, Bp. 1901, 180—183. 1. 109 Uo. 186—187.1. 110 Pál nádor iratai (P 125) — 7107. sz.