Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - Kállay István: A városi igazgatás reformja az osztrák örökös tartományokban és Magyarországon Mária Terézia korában / 115–135. o.

' 122 Kállay István sági eljárás egységesítésére is.

41 Az elsőfokú váltóbíróságokat a városokban hozták létre; elnöke a polgármester, tagja két ülnök (tanácsos) volt. Üléseiket a városházán tartották.

42 Az osztrák örökös tartományok városi igazgatásának megjavítását célzó egyedi intézkedések áttekintése nyomán kirajzolódnak előttünk a reform körvonalai. A legfontosabb törekvés a központosítás, az államhatalom felügyeleti hatáskörének az igazgatáson kívül a gazdálkodásra is kiterjedő növelése volt. Ezt szolgálta a tartományúri biztosi intézmény bevezetése. A városf önkormányzat testületi szerve, a belső tanács hatáskörének már korábban elkezdődött korlátozása Mária Terézia korszakában fokozódott. E mellett növelték a tanácsok munkájának, illetve az ügymenetnek a szakszerűségét. A külső tanács és a választott község szerepe is növekedett. Az egyedi szervek esetében előtérbe került a szakképzettség és az ennek megfelelő készpénz fizetések bevezetése. Rendészeti ügyekben a reform szigorítást hozott: növekedett a rendészeti biztosok hatásköre. 1756-ban jelent meg a szolga ügyet szabályozó rendelkezés. A legnagyobb jelentőségű intézkedések kétségtelenül az árva- és az iskolaügy terén születtek. Az árvák, elsősorban az árvavagyon védelmét szolgálták a városokban létrehozott árvaügyi bizottságok és az újonnan bevezetett árva-táblázatok. Az elemi iskolák felállításakor megmaradt az a korábbi gyakorlat, mely az iskolaügy teljes anyagi terhét a városokra hárította. Kísérlet történt az igazgatás és jogszolgáltatás különválasztására is. A városi bíróságok 1753 után egyre inkább háttérbe szorultak. Ezzel ellenkező irányban ható tényezőt jelentettek a városokba telepített váltóbíróságok. Ezek a városi igazgatás reformjának az osztrák örökös tartományokban megvalósult elemei, melyek a bécsi udvarnak mintául szolgáltak a magyarországi szabad királyi városok igazgatásának megjavításához. II. A bécsi udvart, az uralkodót, a birodalom egységes kormányzásának alapelve vezette. Félreismerhetetlen az a törekvés, hogy Magyarország igazgatásában ugyanazon elképzeléseket érvényesítsék, mint az osztrák örökös tartományokban.

43 Ennek ellenére a szatmári békét követő fejlődés következményeképpen a birodalom kormányzati struktúrájában dualisztikus vonások kezdtek kirajzolódni.

44 A korszakunkban végrehajtott nagy igazgatási reformok ezt a kettősséget — a városi kormányzat kivételével — még csak növelték. Az egyetlen területet, ahol az uralkodónak, mint földesúrnak, szabad keze volt, a szabad királyi városok jelentették. További vizsgálódásom tárgya az osztrák örökös tartományokban végrehajtott városi igazgatási reform egyes elemeinek magyarországi megvalósítása lesz. / " I. Beidíel i. m. 54. 1. — A. von Domin-Petruschevecz i. m. 3. és köv. 1. — E. Guglia i. m. II. k. 57.1. — Huber-Dopsch: Österreichische Reichsgeschichte, Wien 1901. 257.1. 42 Staatsarchiv Wien, Staatskanzlei Patentensammlung. Fasc. 26. 1765. ápr. 15. 43 A. Arneth i. m. IV. k. 107.1. 44 Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár, Budapest 1965. 13. 1.