Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - Kállay István: A városi igazgatás reformja az osztrák örökös tartományokban és Magyarországon Mária Terézia korában / 115–135. o.

A városi igazgatás reformja Mária Terézia korában 123 A magyarországi szabad királyi városok reformjának szükségessége nyilvánvaló volt az egykorú szemlélők előtt. Erre utal az e tárgykörben született számos javaslat is. Az első, 1747-ből való névtelen javaslat

45 a városi igazgatás szubjektivitásában látta a szakszerűtlenség okát, ill. abban, hogy a városi igazgatást egyéni érdekek irányítják. Javasolta, hogy a városokba időnként küldjenek ki királyi biztosokat és bizottságokat, a korábbi biztosi rendelkezések végrehajtásának ellenőrzésére. A városi gazdálkodás megjavítására állandó normákat kell bevezetni. A következő évben, 1748-ban Christoph Vorster kamarai tanácsos a királyi biztosok évenkénti kiküldését javasolta, a nagyobb tekintély kedvéért „királyi tanácsosi" címmel.

46 A legjelentősebb javaslat 1765-ből való, abból az időből, amikor a bécsi udvar fokozottabban fordult a sz. kir. városok felé. A javaslat

47 a hármaskönyv azon megállapításából indult ki, mely szerint a város a király tulajdona, melyet el nem adományoz. Olyan jövedelme és jogai vannak tehát a városokban, mint egy földesúrnak. A városok felvirágzásából származó előnyök: — a bevételek (hadiadó, census) növekedése, — a nemesek városokba települése, ezzel hatalmi túlsúlyuk csökkenése, — háború esetén a virágzó városok biztos és gyors segítséget jelentenek. A felvirágzás eszköze elsősorban a rendészet: a céhek szigorúbb ellenőrzése, az élelmiszerárak fimitálása, tűzrendészeti szabályzat kidolgozása, a közbiztonság növelése. A városi tanácsok és bírák ellen beadott nagyszámú panaszból kifolyólag csökkenteni kell a tanács hatalmát a polgárok felett; rokonok ne lehessenek a tisztségviselők között. Az árvaügyre nagyobb figyelmet kell fordítani. A városok élére tribunus (fiscalis) regius állítandó. Feladatuk: — a király nevében részt vesznek a tanácsüléseken, — a bíráskodásban, — ügyelnek a városi bevételekre, — képviselik az uralkodó jogait, — szükség esetén neki jelentenek. A tribunus regius fizetést kapna, melyet a tanács létszámcsökkentése útján lehetne biztosítani. Ezzel megszűnnének az igen költséges bizottságok. A magyar udvari kancellária és a bécsi udvari kamara 1769 decemberében négy, 1770-ben egy ülésén közösen tárgyalta meg ez utóbbi javaslatot.

48 Az együttes ülés egyetértett a javaslatokkal, a tribunus regius kiküldése kivételével. A magyar kamara, melynek véleményét előzőleg kikérték, nem ellenezte az állandó királyi biztosok kiküldését, de úgy látta volna jónak, ha a városi igazgatás megjavítása után visszarendelték volna őket. A magyar kancelláriai és bécsi kamarai együttes ülés állásfoglalása szerint a tribuni regii kiküldése jelentős anyagi ráfordítást igényelt volna. Az ülés a központi ellenőrzés fokozását a városi szószólók jogainak növelésével látta elérhetőnek. A javaslattal 1770-ben több ülésen, az államtanács is foglalkozott.

49 Az alábbi intézkedéseket tartotta jónak a magyarországi városi igazgatás megjavítására: 45 Hofkammerarchiv, Wien, Hoffinanz Ungarn (továbbiakban: HU) (803.) 1747. febr. 17.fol. 442—43. 46 HU. (812) 1748. jül. 30. fol. 1008—9. 47 CU. (507.) Subd. 2. fol. 316 és köv. 43/1765. okt. 48 CU. (512.) 92/1770. okt. Subd. 5. fol. 22. s köv. 49 Staatsarchiv Wien, Staatsratprotokoll 1770. II. k. Nr. 2048.