Levéltári Közlemények, 42. (1971)
Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - Bónis György: A sasadi tizedper közjegyzői a XV. század derekán / 103–113. o.
I 106 Bónis György kincstárában, előcsarnokában, az érseki vár „nagytermében" vagy Szent Györgypalotájában, vagy a prímásí kancelláriában) keltezte, s amikor az egyházfő székhelyét elhagyta, ez csak azért történt, hogy urát Komáromba vagy budai palotájába kísérje. 20 Természetesen több segéd is működött mellette, s a későbbiek nem azonosak az előbbiekkel, ami a megvizsgált másfél évtizedet (1453—1465) tekintve nem meglepő. Szász írnokai mégis állandó alkalmazásban lehettek. Okleveleinek mintegy tíz keze közül csak egyet kísérnék nyomon, melynek kiadványai az előző évszázad írására •emlékeztetnek, s ezért az „archaizáló kéz" névvel illethető. Első ismert oklevelét éppen az esztergomi vár kancellária-szobájában állította ki; 1458. február 1-én kelt, és ügyvédi meghatalmazást tartalmaz. 21 A továbbiak az 1459. május 2-ig terjedő időszakot fogják át; több közülük úgy készült, hogy az „archaizáló kéz" mellett egy másik kéz is írt egy vagy két további példányt (5. kép). Egy érseki választott bírói ítélet három példánya közül kettő az említett kéztől származik. Az igazi közjegyzői oklevelek ugyancsak tág teret adnak a variációnak és a művészi fantázia kibontakozásának. Az 1459. májusi keltezés után tudtommal az archaizáló író többé nem fordul elő. Ragyogó pályát futott be Szász másik segédje, a Heves megyei származású Dorogházi László. Elsőnek egy 1457. október 1-i esztergomi oklevélben szerepel mint közjegyző és tanú. 22 A következő években Kolozsvári Szász több közjegyzői oklevelét hitelesítette záradékával, sőt egy 1458. augusztus 20-i kiadványt ő maga írt (6. kép). 23 Látni fogjuk, hogy Dorogházi kinevezése előtt az esztergomi szentszék írnoka volt, és csak ezen a réven tanítványa Kolozsvári Szásznak; 24 későbbi pályájára még visszatérünk. Ami a saját irodáját illeti, láthatóan mintegy négy írnokot foglalkoztatott. 1458 novemberében az esztergomi káptalan kívánságára fel kellett kérnie a pápai küldött bírákat, a székesfehérvári olvasókanonokot és a felhévízi prépostot előbb kiadott pecsétes okleveleik elismerésére. November 19-én Fehérvárt, 21-én Budafelhévízen állított ki erről közokiratot három, illetve négy példányban. De a hét oklevelet majdnem ugyanazok a kezek írták, tehát áz írnokok az egyik helyről a másikra követték mesterüket! 25 (7. kép.) Emellett Szász segédei is rendelkezésére állottak, nemcsak a mindkettőjük záradékával ellátott okiratoknak, hanem a fiatalabb köz20 1453. jún. 14, Esztergom, a székesegyház porticusában: Emit. 45—13—9.; 1453. okt. 11, uo., a székesegyház kincstárában: Emit. 45—4—22.; 1456. aug. 17, uo., a sekrestyében: Emit. 45—5—6.; 1457. szept. 18, Komárom: Emit. 45—5—16.; 1458. febr. 1, Esztergom vára, „instuba ... cancellarie archiepiscopalis Strig.": OLD1.93282; 1458.júl. 24, Buda, aprímásipalotában: Emlt. ( 45—5—-24-26.; 1458. aug. 9, Esztergom, a sekrestyében: Emit. 45—6—2.; 1458. aug. 20, Buda, a prímási palotában: Emit. 45—6—3-4.; 1458. szept. 8, Esztergom, a Szt. György palotában: Emit. 45—6—5-6.; 1458. szept. 9, uo.: Emit. 45—12—19. és 22.; 1458. szept. 23, Esztergom vár „nagyobbik palotájában": Emit. •45—6—7-9.; 1458. dec. 2, uo.: Emit. 45—6—17.; 1459. máj. 2, Esztergom, a Szt. György palotában: Emit.45—6—18.; 1460. ápr. 20, Esztergom: Emit. 45—7—2.; 1462. júl. 10, uo.: Emit. 45—7—7.; 1463. febr. 21, Esztergom vár „nagyobbik szobájában": Emit. 45—7—8-9.; 1463. jún. 24, Esztergom, a székesegyház porticusában: Emit. 45—13—9.; 1464. júl. 24, Esztergom: Emit. 45—7—13.; 1464. okt. 31, (uo.): Emit. 45—7—16.; 1465. jan. 18, „in maiori seu communitatis stuba castri Strig.": Emit. 45—8—2. —A sasadi oklevelek nagy összefoglaló, de nem hitelesített átirata is tőle származik, 1463. nov. 24: Esztergomi prímási lt, Arch. Eccl. Vetus nr. 53/2-a. 21 OL Dl. 93282. 22 Emit. 45—5—17. 23 A záradékok szerint mind a kettő kézírása, de a második példány más kéztől való: Emit. 45—6—3. és 4. 24 Ld. a 44. jegyzetet. " 26 1458. nov. 19, Székesfehérvár: Emit. 45—6—11-13.; 1458. nov. 21, a felhévízi prépostság „in •dote seu domo"-jában: Esztergomi kápt. hh. lt. 67—7—25., Emit. 45—6—14-16.
