Levéltári Közlemények, 41. (1970)
Levéltári Közlemények, 41. (1970) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A Magyar Országos Levéltár és a tanácsi levéltárak 1969-ben / 365–385. o.
Krónika 377 ható iratairól, Benke Zsófiának a Tanácsköztársaság egészségügyi igazgatásáról, Kiss Dezsőnek a . Testnevelési Ügyek Direktóriumáról, Soós Imrének a Tanácsköztársaság Heves megyei, Balogh Istvánnak a Tanácsköztársaság Szabolcs megyei szerveiről, Hadnagy Albertnek a Tanácsköztársaság történetének a Tolna megyei Levéltárban található forrásairól, Kopasz Gábornak a Baranya megyei Levéltár tanácsköztársasági fOndjairól, Szinkovich Mártának Baranya megye Sásdon működött alispáni hivatalának 1919 —1921. évi iratairól, Lengyel Alfrédnak Győr város és megye direktóriumának iratairól, Sáry Istvánnak Győr város polgármesteri hivatalának tanácsköztársasági működéséről, Kiss Máriának a szombathelyi városi tanács intéző bizottságáról, Bálint Ferencnek a gyulai, Páhi Ferencnek a csongrádi városi direktóriumról, Móra Magdának a sárbogárdi járási főszolgabíró Tanácsköztársaság alatt keletkezett iratairól, Schneider Miklósnak a Nógrád megyei, Oltvai Ferencnek a magyarbánhegyesi, Szabó Ferencnek a mezőberényi, Degré Alajosnak a zalaszántói községi munkástanácsi iratokról, Sárközi Zoltánnak a Sopronvidéki Kőszénbánya Rt. tanácsköztársasági iratanyagáról és Simonffy Emilnek az 1919-es nagykapornaki termelőszövetkezetről készült összeállítása olvasható. A levéltárosok sokoldalú forrásközlő tevékenységét is uralják a Tanácsköztársasággal foglalkozó írások. Az Országos Levéltár dolgozói közül Karsai Eleknek (Iratok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez angol levéltárakban), Székely Verának (Kunfi Zsigmond 1919. februári memoranduma Magyarország külpolitikai helyzetéről), Szigetvári Istvánnak (Munkástanácsi jegyzőkönyvek a Magyar Tanácsköztársaság idejéből) és Sashegyi Oszkárnak (Bányapolgárok a forradalomban) jelent meg — valamennyi a Levéltári Közleményekben — forrásközlése. A „Forráskiadványok a Békés megyei Levéltárból" sorozat 3. köteteként látott napvilágot Bálint Ferencnek „A Békés megyei munkás eszperantó mozgalom válogatott dokumentumai 1925— 1934" c. munkája. ,,A Tanácsköztársaság Borsod megyei szerveinek történetéhez" (Miskolc, 1969) c. kötet közölte Román Jánosnak a „Válogatott források a Tanácsköztársaság Borsod megyei szerveinek történetéhes" c. összeállítását. Farkas Gábornak „A Székesfehérvári Munkás-, Katona- és Földműyestanács, a Forradalmi Néptanács, a Városi Intéző Bizottság és a Városi Tanács üléseinek jegyzőkönyvei" című forrásközlése a Fejér Megyei Történeti Évkönyv II. kötetében, Kadácsi Tamásnénak a „Források a Tanácsköztársaság váli eseményeinek tanulmányozásához" című szöveggyűjteménye a Fejér Megyei Szemlében (1968) jelent meg. Schneider Miklósnak (társszerzőkkel) a szentesi munkásmozgalom történetét dokumentáló „Szuronyok árnyékában 1890— 1939" (Szentes, 1969) című munkájának megjelentetéséről a városi pártbizottság és tanács együttesen gondoskodott. Lakatos Ernő szerkesztésében készült az „Iratok Pest megye történetéhez 1918 — 1919" (Bp., 1969) című kötet. Balogh István (társszerzővel) „A Magyar Tanácsköztársaság Szabolcs-Szatmárban" (Debrecen, 1969) című kötetben publikált tanácsköztársasági dokumentumokat. Horváth Ferenc „Népesség és gazdaságtörténeti adatok a XV. századból" (Vasi Szemle, 1969) című írásában egy kőszegi kereskedő számadáskönyvét tette közzé. A levéltárosok tollából számos helytörténeti tanulmány látott napvilágot. A Századok (1969) Szekeres Józsefnek ,,A fővárosi népbiztosság", a Budapest című folyóirat (1969) ugyané szerzőnek ,,A proletárdiktatúra első 27 napja a budapesti városházán" és a „Külföldi szemtanú Buda 1849. évi ostromáról", a Levéltári Szemle Iványi Emmának a,,Hont megye és a kishonti járás" című írását közölte. A Baranya megyei Levéltár ez évben is megjelentette a „Baranyai helytörténetírás" című évkönyvét, amelybe Szinkovich Márta „A Tanácsköztársaság földrende!etének végrehajtása Baranyában", Kopasz Gábor „A gazdasági válság és az Alsó-Dunántúli Mezőgazdasági Kamara 1929 — 1933", Fáncsy József,,Az útlevélügyi iratok forrásértéke" és Baranya Margit „A baranyai mezőgazdaság helyzete a felszabadulástól a földosztásig" címmel írt tanulmányt. Kopasz Gábornak a „Baranya megye a Tanácsköztársaság alatt" című tanulmánya a „Baranya megye 1919-ben" (Pécs, 1969) című kötetben jelent meg. Balanyi Bélának a „Kecskemét gazdasági jelentősége a XVIII. század végéig" című tanulmánya a Kecskemét című kötetben, a „Kecskemét a török hatatom alóli felszabadító háború idején" című tanulmánya pedig a Népkutató-Honismereti Kör Évkönyvében (1968) olvasható. Szabó Ferenc tollából 1969-ben „A Vörös Hadsereg szervezése és harcai a Viharsarokban" (A Tanácsköztársaság Békés megyében c. kötetben), „Az uradalmi cselédek harca a kollektív szerződésért Békés megyében 1919 ií ben" (Békési Élet, 3-. sz.), az „Adatok az 1891. évi Békés megyei agrárszocialista mozgalom Arad és Csongrád megyei kapcsolatairól, visszahangjáról" (Uo. 2. sz.), „Abattonyai nép útja a felszabadulásig" (Battonyai Füzetek, 14. sz.), „Adél-alföldi közigazgatás történetének néhány kérdése 1944 máciusától a felszabadulásig" (A Tiszántúl felszabadítása II. Bp., 1969) és „A helytörténeti anyaggyűjtés feldolgozásának néhány fontos módszertani-technikai kérdése" (Körös menti Honismereti Közlemények, 3. sz.) című tanulmányok jelentek meg. Román Jánosnak „A Tanácsköztársaság helytörténeti kutatásának kérdéséhez" és „A tudománypolitikai irányelvek és a borsodi helytörténeti kutatás" című módszertani tanulmányait a Borsodi Szemle
