Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A Magyar Országos Levéltár és a tanácsi levéltárak 1969-ben / 365–385. o.

378 Krónika (1969) közölte. Oltvai Ferencnek Kelet-Csanád proletárdiktatúra alatti iskolaügyéről (Békési Élet, 1969), Makó 1929 — 33. évi gazdasági válság alatti gazdasági, társadalmi és politikai életéről (Makó az első felszabadult magyar város. Bp., 1969) és a szovjet hadsereg Csongrád megyei felszabadító harcairól (A Tiszántúl felszabadítása. Bp., 1969) jelent meg tanulmánya. A „Fejér megyei történeti évkönyv" II—IV. kötetét, valamint a Fejér Megyei Szemle V. számát Farkas Gábor levéltári igazgató szerkesztette. Az előbbiekben található a szerkesztőnek az ellenforradalmi rendszer Fejér megyei első éveiről, Réti Lászlónak Fejér megye tanácsköztársasági szervezetéről és pecsétjeiről, Klausz Jenőnének Fejér megye Tanácsköztársaság alatti szociális helyzetéről szóló, Kadácsi Tamásnénak (társszerzővel) a Fejér megyei, városi és községi tanácsok és direktóriumok névjegyzékét tartalmazó, továbbá ugyané szerzőnek (társszerzővel) az 1944— 1948 közötti Fejér megyei eseménynaptárat bemutató összeállítása. Az Alba Regia múzeumi, évkönyv közölte Farkas Gábornak az „Adatok a földreformok történetéhez Fejér megyében 1920— 1946" című tanulmányát. Lengyel Alfrédnak az „Adatok a Győr megyei kivándorlási mozgalom történetéhez 1890— 1910" című tanulmánya a Századok, a „Győr megye tanácsköztársasági szerveinek szociálpolitikája" az Arrabona 1969. évi köteteiben található. Komoróczy Györgynek „Hajdú-Bihar megye helytörténetírása", továbbá „Városigazgatás Debrecenben 1848-ig" című tanulmányai önálló kiadványként, „A Tanácsköztársaság önkormányzati szervei Hajdú-Bihar megye és Debrecen város területén" című összeállítása pedig „Az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága jubileumi ülésszaka" (Debrecen, 1969) című kiadványban jelent meg. Soós Imre társszerkesztőként, illetve társszerzőként közreműködött „A polgári demokratikus forradalom és Tanácsköztársaság Heves megyében" és a „Heves megye műemlékei topográfiája I." című kötetek összeállításában. A Forrás (Komárom megyei antológia, 1969) közölte Ortutay Andrásnak a „Munkás-, paraszt-és katonatanácsok Komárom megyében" című tanulmányát. A Palócföld 1969. számaiban jelent meg Schneider Miklósnak „A Tanácsköztársaság helyi szerveinek működése" és a „Néhány szó a falumonográfiákról" című írása. Balogh Istvánnak a hajdúk XVIII. századi történetéről (Hajdú-Bihar megyei múzeumok Közleményei, 10.), valamint a Szabolcs-Szatmár megyei kastélyokról, kúriákról és parasztházakról (Élet és Tudomány, 1969) írt tanulmánya jelent meg. A Vasi Szemle (1969) közölte Horváth Ferencnek „Szombathely harmadik városrendezési terve" című összeállítását. A hivataltörténetet Iványi Emmának „A nádor szerepe az indigenák eskütételénél" (Levéltári Szemle, a továbbiakban: LSz), a levéltártörténetet Borsa Ivánnak „A Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Levéltára. A gyűjtemény kialakulása" (Levéltári Közlemények, a továbbiakban: LK) című tanulmánya képviselte. Levéltárelméleti kérdésekkel Varga Jánosnak „A levéltári törvény elé" (LSz), Borsa Ivánnak „A levéltári szintek kérdéséhez (LK), Ember Győzőnek a „Levéltári rendeltetés — levéltári hivatás" (LK), „A magyar levéltárügy új töíVényes szabályozása" (LK) és „A levéltári egységek kérdéséhez (LK), továbbá Vörös Károlynak „A mikrofilmpublikációhoz" (LK), Baraczka Istvánnak (társszerzővel) „Az evangélikus egyházi levéltárak aktuális kérdéseiről" (LSz) című értekezése foglalkozott. Folyóirataink a hazai és külföldi vonatkozású levéltári beszámolóknak egyaránt helyet adtak. Balázs Péter az Országos Levéltár és a tanácsi levéltárak (LK), Ember Győző az Országos Levéltár 1968. évi munkájáról (LSz), Koroknai Ákos az Országos Levéltár tanácsköztársasági kiállításáról (LSz), Oltvai Ferenc a Csanádalbertin rendezett levéltári kiállításról (LSz) és a gyűjtőszámos iratkezelés Csongrád megyei tapasztalatairól (LSz) írt beszámolót. Külföldi kiküldetését követően koroknai Ákos a Prágai Központi Levéltárban (LSz), Pákh Judit a marburgi levéltárosképző iskolán szerzett tapasztalatait ismertette (LSz). A magyar történelem, illetve egyes szakterületei körében a tervév folyamán is megjelent né" hány jelentős tanulmány. így említést érdemelnek Bónis Györgytől „A capella regia és a pécsi egyetemalapítás*' (A 600 éves jogi felsőoktatás történetéből. 1367 — 1967. Pécs, 1968), „Die ungarischen Stände in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts" (Ständische Vertretungen in Europa im 17. und 18. Jahrhundert. Göttingen, 1969), „Ein neuer Plan zur Erforschung der alten ungarischen Representativverfassung. Liber Memorialis Heinrich Sproemberg." ( Wiss. Zeitschrift der Universität Rostock XVII. 1968) és „A személynök és bírótársai a Jagellók korában" (Századok, 1969) című tanulmányok. Degré Alajosnak a „Magyar jogtörténetírás a Horthy-korszakban" c. értekezését az MTA IX. osztály Közleményei (1969), Simonffy Emilnek (társszerzővel) a „Százéves kukoricaszem-lelet a Zalaegerszegi Állami Levéltárban" című írását az Agrártörténeti Szemle (1968) és Eperjesi Istvánnak „Apáti Ferenc és Cantilenaja" című dolgozatát a Filológiai Közlöny (1968) közölte. 1918—1919 történetével foglalkozik Réti Lászlónak „így látta az ellenség. Adalékoka Magyar Tanácsköztársaság történetéhez a TAGYOB anyagából" (Bp., 1969), „A Magyar Tanácsköztársaság hadügvi szervezete és pecsétjei I — II" (Hadtörténelmi Közlemények, 1969), „Két forradalmi év. Visszatekintés 1918 — 19-re" (Érettségizők, felvételizők zsebkönyve. Bp., 1969) és Jenéi Károlynak ,A Pénzintézeti Központ szerepe a Magyar Tanácsköztársaság bankrendszerében" (LK) című ta-