Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Archivni Časopis, R. 17–18. (1967–1968) / 353–356. o.

Folyóiratszemle 355 CHALUPA a prágai Nemzeti Múzeum 150 éves fennállásának alkalmából a Múzeum tudományos szerepét méltatja, különös tekintettel levéltári funkcióira és levéltári gyűjtőtevékenységére, mely főleg személyi fondok, és várostörténeti jelentőségű dokumentumokra irányul. — J. VRBATA a negyedik brünni történész konferencia levéltárügyi és történeti segédtudományi szekciójának az archivisztikával mint történeti elméleti szaktudománnyal foglalkozó referátumát értékeli. — M. HORSÁKOVÁ—J. KORÁBEK—P. LEVÁ—A. VESELY a gazdasági levéltárosok előtt álló új feladatokat vizsgálják, különös tekintettel arra, hogy e levéltárak dokumentumai értékes adatokat tartalmaznak a tudományos-technikai forradalom kibontakozásáról. — M. VOLF az osztrák állami bank által 1859-ben az elűzött toszkánai II. Lipót nagyherceg kezére átadott Brandys-i uradalom átadását ismerteti. — K. BERÁNEK V. László magyar és cseh királynak cseh királyi minőségében keletkezett és alsó-ausztriai regiszterekben fennmaradt okleveleit és ügyiratait regesztázza. — A „ Tudósítások" között a kölni II. nemzetközi reprográfiai kongresszusról, a szlovák városi és járási levéltárak számára tartott összállami tanácskozásról, az 1948. évi hatalomátvétel évfordulójára rendezett kiállításról olvashatunk. —• C. 2.: K. TRISKA Palackynak, a jeles történésznek dél-csehországi levéltárakban, elsősorban a Tfebon-i és a Jíndfichuv Hradec-i levéltárakban folytatott kutatásairól és e levéltárakról adott ismertetéséről ír. — J. HANZAL a szociológia és az igazgatástörténet kapcsolatát vizsgálja, hangsúlyozva, hogy az igazgatás fejlődését nem lehet ma már csak történeti, jogászi vagy levéltárosi szempontból nézni: segítségével kell feltárni a társadalmi érdeklődésnek amúgy is központjába került bürokrácia és a közintézmények társadalmi funkciójának problémáit. Ennek kapcsán áttekinti a hivatalnokság fejlődését a 16. századtól, hangsúlyozva a Magyarországon és Csehországban egyaránt kibontakozó liberális jogfelfogást és az önkormányzatok előtérbe jutását. Hangsúlyozza végül a hivatalnokság, mint intézmény és szociális .struktúra kutatásának fontosságát. — J. LOUZIL az egykori strahovi kolostorban létrehozott hatalmas irodalmi múzeum kéziratgyűjteményét ismerteti: ide szállították át a Nemzeti Múzeum kifejezetten irodalmi levéltárait is. A múzeumban ma 1200 írói hagyatékot őriznek, 2,5 millió levéltári egység terjedelemben. — B. KAÍJTSKÁ a szakszervezetek központi tanácsának levéltárában őrzött nyomdászegyesületi dokumentumokról ad ismertetést, — L. HLAVÁCKOVÁ azokról a kísérletekről számol be, amelyek a 19. század 30-as éveiben l Csehországban járási orvosi állások megszervezésére irányultak. Ezek a tervek azonban végülis nem realizálódtak. M. KOSTÁL—J. RUZICKA Emánuel Janouseknek, a mezőgazdasági levéltár levéltárosának a mező- és erdőgazdaság történetének szempontjából rendkívül jelentős levél tárelméleti és gyakorlati tevékenységét méltatják. — A,, Tudósítások" rovatban a szocialista országok levéltári vezetőinek 1968. évi moszkvai tanácskozásáról és a forradalmi szakszervezeti mozgalom levéltárügyének problémáiról olvashatunk. — C. 3—4.: J. NUHUCEK az önálló csehszlovák levéltárügy megszervezésének félszázados évfordulójára emlékezik, a Nemzeti Levéltárnak, valamint a brnói, opavai és pozsonyi állami levéltáraknak megszervezéséről. 1919-ben már megnyitották a cseh állami levéltári iskolát is, és a belügyminisztérium levéltára átvette a központi hatóságok iratanyagának kezelését. Végül áttekinti a csehszlovák levéltárügy 1945 utáni fejlődését. —• V. FEJLEK a csehszlovák katonai levéltár félévszázados útját tekinti át: az első levéltári szervek az oroszországi cseh légiók mellett keletkeztek, de már 1919 márciusában Prágában létrehozták a nemzeti felszabadítás levéltárát; a tulajdonképpeni hadilevéltárat 1920 őszén hozták létre a katonai regisztratúrák átvételére; emellett azonban a felszabadulással kapcsolatos tudományos intézet maga is rendelkezik egy politikai és katonai levéltárral. — E. JANOUSEK az Országos Földművelésügyi Levéltár eredetéről és kezdeteiről tájékoztat. Ezt a levéltárat később erdő- és mezőgazdasági levéltárnak nevezték és 1955 óta az általános levéltári szervezetbe nyert beosztást. Már korán igényelték e levéltár számára az egykori nagybirtokok regisztratúrái átvételének jogát, majd az Ausztria—Magyarországgal 191'8 után végrehajtott iratanyag-szétosztások során ez a levéltár vette át a cseh területekre vonatkozó földművelésügyi minisztériumi anyagot. — I. HLAVÁCEK a 85 éves Václav Vojtisek prágai levéltárosnak és a segédtudományok egyetemi tanárának érdemeit méltatja: többek között ő volt az első. aki oklevelek konzerválásáról egyetemi előadásokat tartott. — J. GÖRNER A csehszlovák levéltárügy jelenlegi problémáihoz címmel a szervezet továbbfejlesztését, további egységesítését, a Levéltári Igazgatóságnak vezető állami szervként való önállósítását és ennek megfelelő igazgatásszerű kezelését igényli, valamint a tudományos levéltári tanács hatáskörének emelését és a hasonló képzettségű foglalkozásokéval azonos illetményeket. — J. RUZICKA a bírósági iratanyag forrásértékét vizsgálja a társadalomtudományi módszertan és kutatások szempontjából különös tekintettel az elmúlt másfél évszázadra'. Mivel ezt a teljes anyagot nem lehet megőrizni, levéltárosok és szociológusok szoros együttműködését sürgeti az anyag megfelelő értékelése érdekében. — G. CECHOVÁ az e tárgyN ban készült elaborátum alapján áttekintést ad a számbajöhető levéltárügyi tárgyú disszertációs témákról, elsősorban a levéltári elmélet, forráskiadás, történeti segédtudományok és igazgatástörténet köréből. •— A. CHLÁDKOVÁ a csehszlovák restaurátorok részvételéről számol be a firenzei károk helyreállításában: a központi levéltár a firenzei nemzeti könyvtár számára fél évre átadott két restau-