Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Padányi Gulyás Éva: Archivum, Vol. XVI. (1966), Vol. XVIII. (1968) / 356–357. o.

356 Folyóiratszemle rátört. — A „Tudósítások" rovatban a tudományos levéltári tanács 1968. évi munkájáról; a városi címerekről és címeradományozó oklevelekről; a zadari levéltárban található, a csehszlovák történelemre vonatkozó forrásokról olvashatunk. Figyelemreméltó a vita az igazságügyi iratanyag forrásértékéről és selejtezéséről, valamint a járási és városi levéltárosok továbbképzéséről. — A folyóirat recenzsős rovata magyar kiadványokkal egyik évfolyamában sem foglalkozik. V.K. ARCHÍVUM. Revue internationale des archives publiée sous les auspices de V Unesco et du Conseil International des Archives. Paris. Vol. XVI. (1966): A kötet három év késedelemmel jelenik meg; ennek oka elsősorban a megfelelő pénzügyi és személyi ellátottság hiánya. Az 1966-ban Washingtonban megrendezett nemzetközi levéltáros kongresszus teljes anyagát ismerteti, s az előszóban a szerkesztőség bejelenti, hogy a legközelebb megjelenő XVIII. kötet, amely a Madridban, 1968-ban tartott kongresszus dokumentációját fogja felölelni, megelőzi az 1967. évi XVII. kötetet. Bizonyos időbeli ellentmondással az 1966-os szám 1968. évi, sőt 1969. évi eseményekről is számot kell hogy adjon, így a kötet élén jelenik meg a Nemzetközi Levéltári Tanács elnöke, L. SÁNCHEZ BELDA tollából elődje, az 1969-ben elhunyt ÉTIENNE SABBE életét, munkásságát, különösen pedig a levéltárak nemzetközi együttműködése érdekében kifejtett fáradhatatlan tevékenységét méltató nekrológ. — A kongresszus jegyzőkönyvi anyagában természetesen a Nemzetközi Levéltári Tanács 1966-ban még fungáló elnöke, E. SABBE beszédét is olvashatjuk: köszönetet mond az Egyesült Államok levéltárosainak azért, hogy ezt a soronkívüli ülésszakot proponálták és létrehozták. A levéltári kutatás megkönnyítése, a dokumentumok publikálása, mindennek biztosítására a mikrofilmezés kiterjedtebb felhasználása, végül a levéltári kutatás lehetőségeinek nemzetközi síkon történő kiszélesítése és szabályozása, — ezekre a kérdésekre keresnek választ a kongresszusi előadók (a mikrofilmezés témájának előadója SZEDŐ ANTAL), — és a felszólalók. A kötet a kongresszus határozatait és javaslatait sommázó, pontokba foglalt, kétnyelvű (francia és angol) szöveggel zárul. — Vol. XVIII. (1968): Ez a „madridi" kötet a VI. nemzetközi levéltáros kongresszus, s ennek idő- és térbeli kereteiben megrendezett közgyűlés teljes jegyzőkönyvi anyagát teszi közzé. — Az első napon CHARLES KECSKEMÉTI beszámolója hangzik el, a levéltári anyag kutathatóvá tétele és a mikrofilmezési politika címmel. A körkérdésekre beérkezett válaszok feldolgozásán alapuló előadás a kutatási időhatárok bizonyos fokú egységes megszabása, a kutatási engedélyek liberálisabb kezelésének problémája, a szigorítást sürgető ellenérvek mérlegelése elvi tárgyalásán túlmenően a technikai jellegű könnyítések és egyszerűsítések lehetőségeit is sommázza. A mikrofilmezés „külpolitikájával" foglalkozó munkacsoport a Nemzetközi Levéltári Tanács égisze alatt két és fél évig folytatott vizsgálatokat dolgozta fel. A beszámoló voltaképpen az ebben a témakörben megkérdezett 25 ország elvi álláspontja és mikrofilmezési gyakorlata, az egyezések és különbözőségek ismertetése, a megszorítások mérlegelése, végül a pénzügyi és ügyviteli szempontok taglalása. A kötet mintegy függelékként publikálja 9 ország (Anglia, Franciaország, Hollandia, Magyarország, Malájföld, NSZK, Olaszország, Svájc, USA) levéltári kutatási szabályzatának tömör és áttekinthető összefoglalását. — A Nemzetközi Levéltári Tanács mikrofilmezési bizottságának munkájáról az elnök, A. H. LEISINGER JR. ad számot; a xerográfia mibenlétét, levéltári és könyvtári gyakorlatban való felhasználását pedig D. L. SOLANO FLETA \-. ismerteti. —

: A második nap témájának (A levéltár története) előadója L. SANDRI professzorba kongresszus egyhangú helyeslésével találkozik az a fejtegetése, hogy a levéltárak történetével foglalkozó kutatások és publikációk nemzetközi viszonylatban is támogatást kapjanak. — Az archivisztika tudományágának kialakulását R—H. BAUTIER, a párizsi levéltárosképző főiskola professzora fejtegeti, majd EMBER GYŐZŐ, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója fogalmazza meg a levéltár, mini intézmény története megírásának módszertani szempontjait, végül a holland levéltári főigazgató, H. HARDENBERG a levéltártörténeti, éspedig az intézmények szervezeti felépítésének, pénzügyi lehetőségeinek ismertetését taglaló művek nemzetközi síkon is rendkívül tanulságos voltára hívja fel a figyelmet. A hozzászólók lényegében szintén a levéltártörténetírás szigorúan tudományos jellege és fontossága mellett tanúskodnak, — E. CALIFANO professzor az 1966 novemberében Olaszországot elárasztó felhőszakadás pusztításaiból a levéltárakat ért károkat sorolja fel: az észak-olasz városok levéltáraiban egyetlen napon 49 millió dokumentumot borított el a sáros áradat: egyedül Firenzében 80 ezer levéltári egységet (köztük XIV—XIX. századi ritkaságokat). A nemzetközi szolidaritás szakemberekkel és jelentős anyagi eszközökkel sietett az olasz levéltárak segítségére, a segítség módozatait, a mentés lebonyolítását, a pusztulásnak kitett dokumentumok helyreállításának fázisait ismertető részletes beszámoló kitér arra, hogy az olasz levéltári folyóirat, a Rassegna degli Archivi di Stato 1966. évi XXVI. kötetét teljes egészében e levéltári pusztulás ismertetésének szentelte. CALIFANO professzor a továbbiakban a restaurációs munkálatok, a nemzetközi anyagi segítség megszervezésének ismertetésén túl néhány javaslatot vet fel: hasonló katasztrófák esetén miképpen kell és lehet a dokumentumokat megmenteni. —• A kongresszus harmadik napja az irattárak problematikáját