Levéltári Közlemények, 41. (1970)
Levéltári Közlemények, 41. (1970) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Archivni Časopis, R. 17–18. (1967–1968) / 353–356. o.
354 Folyóiratszemle ismeretétől függ, hogy a levéltáros milyen mértékű selejtezést alkalmaz. — M. WURMOVÁ a cseh levéltárosok és történészek által a levéltár fogalmáról adott meghatározásokat ismerteti, ezt összehasonlítja a levéltári kézikönyvben legújabban közzétett értelmezéssel és ezt egybeveti más országok levéltárosainak meghatározásaival. — M. HORSÁKOVÁ a vitkovici vasmű üzemi levéltárának felhasználását megkönnyítő segédletrendszerről: meghatározott vezérszavakkal ellátott kartotékcédulák rendszerének kiépítéséről ír. — L. ZÁLOHA a Cesky Krumlov-i uradalom 1848 utáni igazgatásában bekövetkezett változásokat ismerteti: a modern nagybirtok gazdálkodásnak megfelelő igazgatási szervezetre való áttérést. Az 1849—50. évi újjászervezéskor a Monarchiának ez a legnagyobb uradalma, mely a Schwarzenbergek kezén volt, négy kerületre osztatott fel, melyeknek igazgatóságai megkapták a számukra értékes aktákat, és csak az ún. „feloszthatatlan állag" maradt Krumlovban. — A ,,Tudósítások" sorában összefoglaló ismertetések tárgyalják az érvényes selejtezési szabályokat és határidőket; a tudományos levéltári tanács ülését, ahol a levéltári konzerválás központi feladatait rögzítették; a délcseh szaklevéltárosok tanácskozását; a legrégibb írásos emlékekből Olmützben rendezett kiállítást és a levéltári kiállítások megvilágításának kérdését. — C. 2.: E. BARBOROVÁ— V. STARY—J. ZÁLOHA a délcseh levéltárak kiterjedt történeti munkásságát tekintik át 1957 és 1965 között, néhány szavas annotációkkal a font osabb munkákra. Központi témaköreik: a levéltári leltárak, a segédtudományokkal, a huszitizmussal, a gazdaság- és főleg kereskedelemtörténettel és a munkásmozgalommal foglalkozó munkák. •— J. SPÉT a Nemzeti Múzeumnak a levéltárak kutatásában és védelmében kifejtett tevékenységét ismerteti, a 19. század első felében: igen jelentős és kiterjedt tevékenység ez, fontos a cseh történeti tudományosság alakítása szempontjából is. — Z. SAMBERGER A mikrofilm az irattárban és a levéltárban cím alatt foglalja össze nézeteit, hangsúlyozva, hogy Csehszlovákiában még nem léteznek jogszabályok a mikrofilm felhasználásáról: az még mindig csak hitelesíthetetlen másolatnak tekintetik. Szerző nem osztja azt a véleményt, mintha a mikrofilm egykori irattárakat vagy levéltárakat képes lenne pótolni. — B. KAUTSKÁ a szakszervezetek központi tanácsa* szakszervezeti levéltárának tevékenységéről számol be: e levéltárat a szakszervezeti központoknak, szakszervezeti szövetségeknek és egyesületeknek 1945-ig terjedő iratai képezik, valamint a forradalmi bizottság központi szervének 1945 utáni iratanyaga. — O. TURCIN megjegyzéseket fűz ST.' POLÁK egy korábbi számban (1966) megjelent Telekkönyvek és városi könyvek című cikkéhez, hangsúlyozva a telekkönyv fogalomnak az 1871-ben bevezetett telekkönyveken túlnyúló kiterjesztését minden olyan könyvre, amely a telekkönyv elődjének tekinthető (a cikkre az utolsó számban POLÁK röviden válaszol). — A ,,Tudósítások" között a testnevelési és sportmúzeum levéltáráról és a délmorva kerületi helyi tanácsi levéltárosok szakmai képzéséről olvashatunk. — C 3.: D. PERUTKOVÁ—J. MARSÁL az új irányítási rendszerben az iratforgalomról és az üzemi levéltárakról tájékoztatnak. — J. CAREK azokról a levéltári kutatásokról számol be, amelyeket a prágai városi levéltár 1966-tól a város északi részén tervbe vett hatalmas település tervezésének előkészítése során végzett, elsősorban a geológiai kutatások kiegészítése céljából. A levéltár tíz munkatársa minden számbajöhető fond áttanulmányozása után e területen a középkori szőlők mellett homokbányászat és különböző építőkőfajták, ásványkincsek és koszén létezését állapította meg. Mivel a területről semmiféle térkép nem állt rendelkezésre, a kérdést a levéltári anyagból kellett megoldani. — M. LISKOVÁ a cseh tartományok rendi levéltári anyagának 1862 előtti gondozásáról számol be, hangsúlyozva, hogy mivel 1862 előtt lus archivi-je csak az uralkodónak volt, számos nemes eredeti okleveleit Prágába küldte, ahonnét ezekről másolatokat kapott. — V. VOLDÁN Emestine Lejour munkája alapján a belga nemesi családok levéltárainak leltárát ismerteti; — A „Tudósítások" rovatban Z. SAMBERGER az 1967. évi koppenhágai Kerek Asztalról, G. CECHOVÁ a kerületi és városi levéltárosok tevékenységének szentelt ostravai levéltári szümpozionról ír. Olvashatunk ezenkívül adalékokat a körzeti levéltárak könyvtárairól, a legújabb korra vonatkozó történeti források kiállításáról és a kelet-csehországi kerület járásbíróságai iratselejtezési gyakorlatáról. —• C. 4.: A szám elején G. A. BELOV-nak, a szovjet levéltárügy vezetőjének a szovjet levéltárügy helyzetéről szóló cikkét olvashatjuk: történeti áttekintés után a legfontosabb jogszabályokat ismerteti, leírja a Levéltári Főigazgatóság irányító tevékenységét és a legnagyobb levéltárakat. — I. STARHA a dél-morvaországi kerület telekkönyveinek jegyzékelése címén az 1850 előtti telekkönyvi felvételek számbavételéről ír, melynek segítségével pontosan meg lehet állapítani, hogy a 18. században hol vezettek ilyen könyveket: ezeket 1850 után a járási hivataloknak adták át. — M. LISKOVÁ az előző számban megkezdett cikkét folytatva a cseh korona levéltárának őrzéséről számol be, mindaddig, míg azt 1884-ben át nem szállították az országos levéltárba. Az országos levéltár anyaga legnagyobbrészt egykori rendi eredetű iratanyagból áll. — J. CAREK,a Prága fölött emelkedő Petrin hegyen levéltári kutatások nyomán feltalált egykori szénbányászati kísérleteket ismerteti. — A „Tudósítások" az északcseh üzemi levéltárosok képzéséről, a táji bibliográfiák tárgyában tartott összállami tanácskozásról, a brünni gépgyár történetével foglalkozó konferenciáról számolnak be. —R. 18. (1968) C. 1.: AL.
