Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 2. - IRODALOM - Glatz Ferenc: Helytörténeti forráskiadványok az 1918–19. évi forradalmak történetéről / 342–346. o.

346 Irodalom hatalmi szervei, a munkástanácsok, létrehozzák hivatali apparátusukat és átveszik az ügyek intézését" (8. sz'.). Valójában az itt közölt a), b), c), d) dokumentumok a megyei lapok tudósításai, melyek beszámolnak egy-egy helység munkástanácsának megalakulásáról. Ilyen példákat említhetünk a hevesi kötetből is. (Az egri polgármester és a főjegyző jelentését arról, hogy a dohánygyári munkásnők között két budapesti agitátor tevékenykedik, a következő címmel látták el a szerkesztők: „budapesti agitátorok az egri dohánygyárban". — 7. sz. Másutt regesztaként az eredeti újságcikk címek szerepelnek.) — Úgy gondoljuk, semmi sem indokolhatja, hogy az archeográfiai megmunkálás terén az alapvető szaktudományos követelményekből engedjenek a kiadók. Ugyanis itt nem egyszerűsítésről, közérthetőségről van szó, nem a megértés könnyítéséről. E közlési mód éppen nehezíti a nem szakember számára az iratokban való eligazodást. Nem is mindig kevesebb eligazítást adnak — hanem rosszat. Örvendetes viszont a Pest, a Borsod, és Békés megyei forráskiadványok példás rendje. Szellemesnek tartjuk a Pest megyeiek eljárását, akik a regeszta elé az irat mondanivalóját kiemelő — eltérő tipográfiájú -—, a szövegből vett idézetet illesztettek. Ezzel az irat közlés rendjének megsértése nélkül olvasmányosabbá tették kötetüket. * A recenzens természetesen tovább folytathatná megjegyzéseinek, elismerő és kritikai észrevételeinek sorát. Gondoljunk csak — hogy a módszertani jellegű reflexióknál maradjunk — a jegyzetelésre, a bevezetőre stb. S külön ismertetésben sorakoztathatnánk fel azokat a történeti tényeket, melyeknek mélyebb megismeréséhez segítenek hozzá e kiadványok. Elégedjünk meg azonban utoljára egy kívánság elmondásával: reméljük, hogy az évfordulók elmúlásával a helyi források kiadásának lendülete ha mérséklődik is, de nem marad abba. S a következő években majd a forradalmakat megelőző, vagy 1919-et követő évek egyes megyékben rendkívül gazdag anyagából is vehetünk kézbe végiggondolt forrásközlési renddel, alapos válogatással készült iratköteteket.* Glatz Ferenc * A jelentősebb forráskiadványok, melyekkel foglalkoztunk a ^következők: Békés megye 1918—-1919-ben. Válogatott dokumentumok. Összeállították Szabó Ferenc-— G. Vass István. Békéscsaba, 1968. 117 1. Válogatott források a Tanácsköztársaság Borsod megyei történetéhez. (Közli: Román János.) A Magyar Tanácsköztársaság története Borsodban és Miskolcon (Miskolc, 1969.) c. kötetben 141— 257. 1. A Székesfehérvári Munkás-, Katona- és Földmívestanács, a Forradalmi Néptanács. a Városi Intéző'Bizottság és a Városi Tanács üléseinek jegyzőkönyvei. Közli: Farkas Gábor. Fejér megyei Történeti Évkönyv. (Székesfehérvár, 1969.) 2. 265—330. 1. A polgári demokratikus forradalom és Tanácsköztársaság Heves megyében (1918—1919). Dokumentumgyűjtemény. Kiadja az MSZMP Heves megyei Bizottsága és a Heves megyei Tanács. Eger, é. n. 260 I. „Az ember a napfénybe néz..." Szöveggyűjtemény a Tanácsköztársaság 133 napjáról Komárom megyében. Összeállította és a jegyzeteket készítette: Kovács Emil. Tatabánya, 1968. 359 1. Iratok Pest megye történetéhez 1918—1919. (Okmányközlés.) Szerkesztette Csicsay Iván, Göndics Zoltán, Kende János, Koltai Sándorné, Lakatos Ernő. [Kiadja az] MSZMP Pest megyei Bizottsága, Pest megyei Tanács. Budapest, 1969. 482 1. Dokumentumok. (Közlik: Balogh István—Német Péterné.) A Magyar Tanácsköztársaság Szabolcs-Szatmárban (h. és é. nélkül) 147-—182. 1. Tárgyalásunkban nem térünk ki azokra a kisebb kötetekre, melyek csak a helyi sajtóanyagból közölnek válogatást tematikus csoportosításban vagy kronológiai rendben.