Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 2. - Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselői a XVIII. században / 259–336. o.

260 Fallenbüchl Zoltán akarta a budai hivatalt sem nagyon megerősíteni, inkább a decentralizáció volt a célja. Ez megszilárdította Pozsony helyzetét. Annál is inkább, mert a Pozsonyi vagy Magyar Kamara a történeti jogfolytonosságra, az ország alkotmányára is hivatkozhatott s ugyanekkor az aulikus főnemesség támogatására is számíthatott. A Rákóczi-szabadságharc kitörése végérvényesen biztosította Pozsony szupremáciáját. A hivatalnokréteg sorsa nem vonatkoztatható el magának a Pozsonyi Kamarának politikai történetétől. Ezért mindenekelőtt erre kell pár pillantást vetnünk, hogy a Kamara tisztviselőinek sorsát megérthessük. 1699-ben öt hivatalszervezet végzi a pénzügyigazgatás munkáját Magyarországon : más állandó hivatali szerv ezen kívül nincs is az ország területén. A törökmentes északi és nyugati terület a Pozsonyi Kamara alá tartozik. Északkeleten a Szepesi Kamara irányít, erősen az Udvari Kamara befolyása alatt, de a helyi nemesség részvételével a tanácsban. A bánya- és erdőbirtokok, a sóhivatalok nagyrészt közvetlenül az Udvari Kamara alá tartoznak. A Balatontól a Tiszáig terjedő nagy, de gyér népességű területen a Budai Kamarai Adminisztráció intézkedik, élén az osztrák Kurz, majd Zennegg adminisztrátorral, meglehetősen nagy létszámú és jól fizetett hivatalnoktestülettel.

2 Ebben a testületben kevés a magyar, az irányítás közvetlenül Bécsből, az Udvari Kamara szempontjai szerint történik.

3 A szervezés korszerű volt, a munka sokrétű. A Budai Kamarai Adminisztráció történetírásunkban kevés megértéssel találkozott: ezért a róla kialakított kép helyesbítésre szorul. Személyzetének összetételével külön kívánunk foglalkozni, itt csupán annyit kell megjegyeznünk, hogy a rábízott munkát nem látta el rosszul, bár hivatalnokai feladatukat igen nehéz körülmények közt végezték. Ugyanez áll az Eszéki Inspektorátusra is. Ennek a főként Szlavóniára, de időnként a Dunántúl déli részére és a Bácskára is kiterjedő adminisztrációnak egy ideig a budainál is nehezebb volt a munkája a hadszíntér közelségéből adódó problémák miatt: ez később kiegyenlítődött, mert.a Rákóczi-szabadságharc az Eszéki Inspektorátus területére sokkal kevésbé hatott ki, mint a budaiéra. Ennek a hivatalnoki karnak összetétele hasonló volt a budaiéhoz. Az apparátus tagjai nagyrészt szintén az Udvari Kamara emberei és „homo novus"-ok voltak Magyarországon. Az Udvari Kamara hivatalnokai az új területeken ugyan nem voltak gyökeresek, de jó részük szívós gyökérverő szándékról tesz tanúságot az ellenségtől csak nemrég megtisztított területen. Nem egészen rajtuk múlt, hogy ez viszonylag csak keveseknek sikerült. A Pozsonyi Kamarának volt egy rendkívül nagy előnye valamennyi más hivatallal szemben: régisége, s az, hogy közjogilag a magyar alkotmány biztosította létét. Tehát nem egyszerűen valamely uralkodó akaratának alkalmi terméke volt, hanem az ország elismert intézménye, a király és a nemzetet alkotó nemesség közmegegyezésével jött létre és állott fenn. Hivatalnoki kara — leszámítva az uralkodó által önkényesen kinevezett, a XVII. század utolsó évtizedében nagyrészt létszámfelettiként alkalmazott külföldi tanácsosokat — Magyarországon gyökeres nemes, vagy legalábbis a rendi alkotmányban szintén képviselt szabad királyi városi polgárság fia. Ez a réteg véleményt formál az országos dolgokról, különösen azokról, amelyek őt magát is érintik valamiképp — mint például a decentralizált igazgatásról, az 2 Tagányi Károly: A budai kamarai jószágkormányzóság hivatalai... Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1897. 411. 1. 3 Pálffy Ilona: A kamarai igazgatás bevezetése a töröktől visszafoglalt területeken. Bp., 1937. 5 — 6. 1.