Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 2. - Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselői a XVIII. században / 259–336. o.

A MAGYAR KAMARA TISZTVISELŐI A XVIII. SZÁZADBAN A Pozsonyi Kamara a XVIII. században a magyar pénzügyigazgatás központi szerveként fontos szerepet játszott az ország életében. Tisztviselői az alakulófélben levő magyar hivatalnokság magvát alkották. Mint különleges funkciójú társadalmi réteg a hivatalnokság hozzájárult Pozsony város urbánus jellegének fejlesztéséhez. A két főtípus: a városba települt, földbirtokos nemes és a régebben otthonos kézműves-kereskedő polgár mellett bár kisszámú, de jelentékeny súlyú csoportot alkotott. Képzettsége, a világ dolgaiban való jártassága — amit az iskolai tanulmányok, a hivatali szolgálat és a gyakori kiküldetések során szerzett — bizonyos tekintélyt adott. A királyi hatalomhoz való különleges viszony nagy érvényesülési lehetőségeket jelentett számára. Ha ez az érvényesülési lehetőség a XVII. század vége felé már korlátozott is,

1 a hivatalnokság belső differenciációja is eléggé előrehaladott, a város lakosságának zöme: a kézművesek, kiskereskedők, szőlőművesek szemében a hivatalnok helye valahol a városi patríciusság táján, a városba települt nemesek és a leggazdagabb polgárok közt van, akkor -is, ha nem áll mögötte vagyon, még csak teljes egzisztenciális biztonság sem. A Pozsonyi vagy Magyar Kamara nem az egyetlen góc az országban a XVIII. század elején, ahol ilyen hivatalnokréteg kialakulásának lehetünk tanúi. Csaknem ugyanígy megy végbe ez a folyamat a Szepesi Kamara — vagy ahogyan gyakrabban nevezik: Szepesi Kamarai Adminisztráció székvárosában, Kassán, sőt a töröktől csak nemrég felszabadított Budán és — kisebb mértékben — Eszéken is. A többféle hivatalnokréteg-képződés azonban az azonos tendenciák ellenére sem vezethetett azonos eredményekhez: a budai és az eszéki német jellegű volt, a magyar hivatalnokréteg jellegének kialakításában a Pozsonyi Kamara gárdájáé maradt a döntő szerep. Budán és Eszéken vitathatatlanul a bécsi Udvari Kamara volt az úr. A visszafoglalt területeken megalakultak ugyan a megyék, de a császári politika Kollonics szellemében, nem utolsósorban a háború elhúzódása és a vele járó anyagi erőfeszítések miatt is, a terület pénzügyigazgatási reinkorporálását meghiúsította. Az ország ősi és természetes fővárosában, Budán, egy olyan hivatali szerv kezdte meg működését, mely -— ha az idő kedvezett volna ennek — könnyen a Pozsonyi Kamara riválisává nőhette volna ki magát, a Budai Kamarai Adminisztráció, melynek Eszék majd Szeged inspektorátusai voltak a társai és támaszai. Az Udvari^Kamara azonban nem 1 Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselői a XVII. században. Levéltári Közlemények, 39. évf. 1969. 247. 1.