Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 2. - Ember Győző: Levéltári feladatok az új levéltári törvény után / 199–212. o.

Levéltári feladatok az új levéltári törvény után 207 annál erősebb. A növekedő levéltárak viszonylag több igazgatási jellegű munkát kell hogy végezzenek, mint a lezárult levéltárak, A jövőben tehát az Országos Levéltár munkájában az igazgatási jelleg gyengülni, a tudományos jelleg ezzel szemben erősödni fog. Ez a változás természetesen az Országos Levéltár munkájának az egészében fog elsősorban jelentkezni, s kevésbé, vagy akár egyáltalában nem az egyes részlegekében. Főleg azoknak a részlegeknek a munkáját nem fogja érinteni, amelyek igazgatási munkát eddig sem, vagy csupán a már bennlevő anyaggal kapcsolatban végeztek. Arról is szóltam már, hogy minden levéltári intézmény munkájának két — egymással szorosan összefonódó, de egymástól azért megkülönböztethető — alapcélja van: a levéltári anyag biztonságos megőrzése és annak minél könnyebben használhatóvá tétele. Az is nyilvánvaló, hogy a levéltári intézményeknek a még őrizetükön kívül levő levéltári anyagnak inkább a megmaradásával kell törődniök, mint a használatával. A már levéltári őrizetben levő anyagot kevésbé fenyegeti a pusztulás veszélye, mint az azon kívülit. A lezárult levéltárak nagyobb súlyt helyezhetnek anyaguk használhatóvá tételére, mint a növekedő levéltárak. A jövőben tehát az Országos Levéltár munkájában nagyobb súlyt helyezhet anyagának használhatóvá tételére, mint korábban tette. A fentieken kívül még azért is teheti ezt, mert a biztonságos megőrzés érdekében a korábbi tervperiódusokban már sok mindent megtett. Ez a változás is elsősorban az Országos Levéltár munkájának az egészét fogja érinteni, továbbá azokat a részlegeket, amelyek ez ideig is egyaránt foglalkoztak a megőrzéssel és a használhatóvá tétellel. Változatlan marad ellenben azoknak a résztegeknek — pl. a restauráló és a könyvkötő műhelyeknek — a munkája, amelyek szinte kizárólag a kettős cél valamelyikét szolgálják. Az Országos Levéltár kettős alapjellegű és kettős alapcélú munkájában az 1949 óta eltelt tervidőszakokban a következő célok elérését tekintette fő feladatának: 1. A gyűjtőkörébe tartozó levéltári anyag felderítését, 2. A gyűjtőkörébe tartozó, de még őrizetén kívül levő levéltári anyag védelmét, elsősorban az iratképző szervek iratkezelésének, főleg irattári munkájának a segítésével, az irattári selejtezésnek az ellenőrzésével. 3. A gyűjtőkörébe tartozó és a gyűjtőköri szervek számára rendszeresen már nem szükséges, levéltárivá érett levéltári anyagnak a begyűjtését, azaz levéltári őrizetbevételét, olyan mértékben, amilyenben azt raktári viszonyai lehetővé tették. 4. Az őrizetében levő és őrizetébe kerülő levéltári anyag biztonságos megőrzését szolgáló raktáraknak és raktározási viszonyoknak a biztosítását. 5. Mind a saját, mind pedig a vele közös szervezetbe tartozó más állami levéltárak őrizetében levő levéltári anyag biztonságos megőrzése érdekében korszerű konzerváló-restauráló, könyvkötő és fényképező műhelyeknek a megszervezését •és felszerelését, bennük az iratbiztosító és iratmentő munkának a megindítását és fejlesztését. 6. Az őrizetében levő levéltári anyag ideális raktári rendjének a kialakítását. 7. Az őrizetében levő teljes levéltári anyag középszintű rendezettségének, mintaállványozottságának és raktári jelzeteltségének az elérését, az anyag egyes részeinek darabszintű rendezését. 8. Az őrizetében levő teljes levéltári anyaghoz először fond- és állag-, majd középszintű, az anyag egyes részeihez pedig darabszintű segédleteknek a készítését.