Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Degré Alajos: Egy dunántúli körjegyzőség a felszabadulás idején / 167–185. o.

182 Degré Alajos viselve legyen, de úgy, hogy az összesen 12 tagú bizottságban mindhárom párt egyenlő számmal legyen képviselve. Nem járul hozzá ahhoz, hogy az elnök személyét ezen felül adja a kisgazdapárt. Ebbe a kisgazdapárt is beleegyezett, így a nemzeti bizott­ság megalakult. Valóban, a járási főjegyző már július 20-án értesítette a körjegyzőt, hogy bejelen­tést kapott a tótszentmártoni nemzeti bizottság megalakulásáról. Megbízta a kör­jegyzőt, hívja fel a kisgazdapártot, hogy ők is jelöljenek 4 tagot a nemzeti bizottság­ba, válasszanak elnököt, és azután állapítsák meg a képviselőtestület létszámát és benne a pártok képviseletének arányát. Valószínűleg ennek az utasításnak követ­kezménye volt a július 22-i pártközi értekezlet, mellyel a jegyző idáig várt. A nemzeti bizottság tényleg már néhány nappal előbb is működött. Július 15-én hosszú panaszjegyzőkönyvet vett fel Németh György nyűg. postafelügyelővel, akinek üzlethelyiségét és házának néhány más részét a jegyző postahivatal céljára igénybe vette. Az elkeseredett hangú, de kevés konkrétumot tartalmazó panasz eredményes volt. A nemzeti bizottság teljesen mellé állott, így terjesztette fel a járási főjegyzőnek. Az ügy elsimult, mert július 20-án az egyházközség átadta postahivatal céljára az üresen álló tanítólakást, amit a panasztevő is kívánt. Augusztusban a tótszentmártoni nemzeti bizottság már hatóságként járt el, elu­tasította a postamesternő kérését, hogy a község takarmánnyal járuljon hozzá a postajárat fenntartásához, az egyik tanítónő failletményét a díjlevélnél kisebb tételben állapította meg, a különbözetnek pedig pénzben megfizetésére utasította a községet, mert kevés fa áll rendelkezésre. A képviselőtestület megalakítására vonatkozó határozatot a semjénházai nem­zeti bizottság már július 31-én meghozta. Eszerint a képviselőtestület 10 taggal ala­kítandó meg. Ebben a 2 tagú kommunista pártszervezet 1, a 48 tagú kisgazdapárt 4, a 76 tagú parasztpárt pedig 5 kiküldöttel legyen képviselve. Érdekes módon egészen más taglétszámokat említenek, mint a jegyző két nappal korábban. Petriventén au­gusztus 15-ig sem hoztak ilyen határozatot; még azt sem tudjuk biztosan, hogy ott a nemzeti bizottság megalakult-e. Tótszentmártonban csak augusztus I7-én határozott a nemzeti bizottság abban a kérdésben, hogy milyen legyen a képviselőtestület összetétele. Erről a jegyzőkönyv nincs meg, mert azt a bizottság közvetlenül küldte el a járási főjegyzőnek. A kör­jegyző másnap kelt jelentéséből is megállapítható azonban, hogy súlyos nézetelté­rés merült fel a jegyző és a kommunisták között. A jegyző ugyanis arra való hivat­kozással, hogy a faluban a kommunista pártnak 11, a parasztpártnak 18, a kisgazda­pártnak pedig 109 tagja van, úgy kívánta a képviselőtestületet összeállítani, hogy an­nak többsége a kisgazdapártból kerüljön ki. Minthogy azonban a bizottság több­sége (8 tag) a kommunista párt és a parasztpárt kiküldötte volt, a bizottság ezt az álláspontot nem fogadta el. Nem honorálta azt a kívánságot sem, hogy a képviselőtestületben hagyjanak helyet a még csak most szervezkedő szociáldemokrata párt részére is. Erre a jegyző az értekezletet otthagyta, a jegyzőkönyv vezetését átadta ifj. Kaszás József iroda­tisztnek, a MKP tagjának. Később kivonult az ülésről a kisgazdapárt többi tagja is. 22 Vagyis a kisgazdapárt nevében a jegyző éppen olyan erőszakosan igyekezett a képviselőtestület többségét megszerezni, mint később a törvényhatósági bizott­ságban a megyei kisgazdapárt. 23 2? ZmL., Tótszentmártoni Körjegyzőségnek a 20. jegyzetben hivatkozott iratai. 23 ZmL., Főispáni 118/1948.

Next

/
Thumbnails
Contents