Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Degré Alajos: Egy dunántúli körjegyzőség a felszabadulás idején / 167–185. o.

Egy dunántúli körjegyzőség a felszabadulás idején 181 A parasztpárt plakátjait a főszolgabíró már május 12-én kelt köriratával szétküldte, de ezek sajátos módon csak június 5-én érkeztek Tótszerdahelyre. A kisgazdapártról június végén volt az első hír, amikor Csempész Dénes közjegyző, a kisgazdapárt letenyei járási elnöke június 29-re Letenyére nagygyűlésre hívta a kisgazdákat, ígérve, hogy Nagy Ferenc, Tildy Zoltán, Kovács Béla is el fog oda jönni. Semmi adatunk nincs arról, hogy megvolt-e ez a nagygyűlés, és mennyien vettek részt azon a tótszentmártoniak közül. A kommunista pártnak ekkor már nagyobb politikai súlya volt. Mikor 6 tótszentmártoni asszony és szülő írásban kérte a nyilassága miatt internált férjének, fiának az aratásra hazabocsájtását, ezt a kérvényt Germ Jánossal, a tótszentmártoni kommunista párttitkárral záradékoltatták. Június 22-én pedig a járási főjegyző (most már ezt a címet viselte), erélyes figyelmeztetést küldött, hogy sem a jegyzőnek sem a helybeli kommunista pártnak nincs joga a malom vámkeresetét lefoglalni. Ez egyrészt a járási főjegyzőnek a magántulajdon érdekében való fellépését mutatja, másrészt azt engedi gyanítani, hogy a kommunista pártszervezet az ellátatlanok érdekében fel kívánta használni a malomban felgyűlt vámot, és nem óhajtotta tűrni, hogy azt a molnár — talán a fekete piacon — értékesítse. Július végén a kommunista párt és a jegyző között nézeteltérés támadt a párt valamilyen hirdetményének közzététele ügyében, amit a jegyző — úgy látszik — meghiúsított. Ekkor már a párt nevében Rodek Istvánné pártszervező és ifj. Kaszás József jegyzőségi írnok járt el, aki június hónapban belépett a pártba. Ez alkalommal a jegyzőnek sikerült az ügyet elsimítania, a pártszervezet a panaszt visszavonta. Itt a párt már nemcsak fellépett, erélyes is tudott lenni és a jegyzőt megfelelő magatartásra szorítani. A helybeli nemzeti bizottság nagyon későn alakult meg. A főszolgabíró május 12-én közölte ugyan az ideiglenes nemzeti kormány 14/1945. ME sz. rendeletét, és felszólította a községeket, hozzák létre a nemzeti bizottságot, hogy ezután meg legyen alakítható az új képviselőtestület, de 18-án köriratát hatályon kívül helyezte azzal, hogy erről új kormányrendelet jelent meg, és csak július 3-án kapott a körjegyző újabb felszólítást a nemzeti bizottság megalakítására. Erről tájékoztatta a politikai pártokat, azzal a megjegyzéssel, hogy megalakulásuk tényét és taglétszámukat haladéktalanul jelentsék be a körjegyzőnél, hogy a nemzeti bizottság megalakítható legyen. Közlése szerint a nemzeti bizottság feladata annak a megállapítása, hány tagja legyen a képviselőtestületnek és benne melyik párt hány taggal legyen képviselve. Szemmel láthatólag ezt tekintette a nemzeti bizottság egyetlen feladatának, és az egészet egyszerű közigazgatási aktusnak fogta fel. Ebben azonban, mint utóbb kiderült, már pártpolitikai elfogultság is volt. A pártközi értekezletet Semjénházán július 29-én, tehát majd négy hét múlva tartották meg, azon a körjegyző vezette a jegyzőkönyvet. Megállapították, hogy a községben a kommunista pártnak 2, a nemzeti parasztpártnak 23, a független kisgazdapártnak pedig 25 tagja van. Más párt még nem szervezkedett. Ennek következtében a 7 tagú nemzeti bizottságban a három megalakult párt 2-2 taggal lesz képviselve, ezen felül a parasztpárt adja az elnököt. Tótszentmártonban a pártközi értekezletet július 22-én tartották meg, ugyancsak az említett három párt szervezetének részvételével. Ott Kaszás József a kommunista párt nevében bejelentette, hogy a parasztpártiakkal már megalakítottnak tekintik a nemzeti bizottságot, hozzájárul ahhoz, hogy abban a kisgazdapárt is kép-