Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Jenei Károly: A földigénylő bizottságok, 1945–1947 / 133–166. o.

154 Jenéi Károly A földigénylő bizottságok a tömeges fellebbezésekkel és a megyei tanácsoknak a volt földbirtokosok érdekében hozott határozataival szemben elutasító álláspontra helyezkedtek. Nemcsak, hogy végrehajtották a földreformmal kapcsolatos jogszabályokat, hanem azokat túl is lépték, ha a kiosztható föld kevésnek bizonyult. A Csanád megyei Kaszaperen 5—6 olyan birtokos földjét is igénybe vették, akik a rendelet hatálya alá nem estek, de így 100—150 családot nem kellett a Dunántúlra áttelepíteni. Földeákon a földmunkás szakszervezet kiosztotta az igénybevétel alól mentesített földeket.

165 A Szabolcs megyei Ibrányban kiosztották az elmenekült birtokosok földjeit is, hogy „egy talpalatnyi terület se maradjon megműveletlenül". A megyei földbirtokrendező tanács a később hazakerült birtokosok földjeinek a visszaadását rendelte el. A földigénylő bizottság azonban a határozatnak nem tett eleget, mert „a földek visszaadása a nép között nagy felháborodást keltett volna".

166 Rakamazon felvetették a parasztbirtokok kisajátítását. ,,Inkább a kevés módos gazda települjön át a Dunántúlra, mint a sok nincstelen" — hangoztatták a földigénylő bizottság tagjai.

167 Szatmár megyében a földigénylő bizottságok 150 olyan százholdas birtokot vettek igénybe, melyeket a tulajdonosoknak egyébként vissza kellett volna hagyni.

168 Csorváson a megyei földbirtokrendező tanács az első kiosztást teljesen felborította. Ennek következtében a földhöz juttatottakat újból el kellett bírálni. Sok juttatott emiatt nem művelte meg a földjét.

169 Borsod megyében általános jelenség volt, hogy a földigénylő bizottságok a földreform rendelet szerint mentes birtokokat igénybe vették és az Országos Földbirtokrendező Tanács jóváhagyása előtt kiosztották.

170 Borsod után Szolnok megyében fordult elő a legtöbb „rendeletellenes" földkisajátítás. A megyei földhivatalnak az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz intézett jelentése szerint a Szolnok megyében működő községi és városi földigénylő bizottságok állandóan újabb és újabb ingatlanokat vettek igénybe. Az érdekelt földbirtokosokkal szemben minden felvilágosításadás elől elzárkóztak, a földek igénybevételéről őket általában - nem értesítették. „Az érdekelt földtulajdonosok a földigénylő bizottságoknál semmit sem tudtak elérni."

171 A két földreform végrehajtószerv között a viszony kiéleződését csak fokozta, hogy a Szolnok megyei földbirtokrendező tanács 44 000 kat. hold földet mentesített a kiosztás után az igénybevétel alól. Kunszentmártonban nyolc százholdas birtokot akart a megyei tanács visszaadatni.

172 Túrkevén a felosztási terv nagyrészét nem hagyta jóvá, több elkobzott birtok felosztásához nem járult hozzá. A földigénylő bizottság a juttatottakat népgyűlésre hívta össze, amelyen egyöntetűen állást foglaltak a sérelmes döntés ellen.

173 Kenderesen a megyei földbirtokrendező tanács a kiskorú Horthy István, Nicolette és Zsófia ingatlanainak a megváltását nem engedélyezte azzal az ürüggyel, hogy „koruknál fogva háborús bűnösségük megállapítható nem volt".

174 A feltűnő földmentés 165 Csongrád m. 1. sz. Lt., Csanád MFT ir., 1945. április 28.: jelentés a földeáki mentesített földek kiosztásáról. 168 OL, OFT, 701/7045/-1945. sz. 167 Szabad Nép, 1945. április 12. ' 188 OL, OFT, 1413/4981/-1945.: Szatmár MFT jelentése 1945. június 1. 169 Békés m. Lt., Csorvási kfb ir., 1-1945. sz. 170 OL, OFT, 9/5090/-1945. sz.: Borsod MFT jelentése 1945. április 12. 171 OL-, OFT, 643/4822/-1945. sz.: Szolnok megyei Földhivatal jelentése 1945. május 21. 17a Szolnok m. Lt., Alisp. ir., 9074-1945. ' 173 Uo. Túrkevei kfb ir., 17-1945. sz.: 1945. május 16-i jegyzőkönyv. 174 Uo. Alispáni ir., 9074-1945.: Kenderesi jegyző jelentése. »