Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Jenei Károly: A földigénylő bizottságok, 1945–1947 / 133–166. o.

148 Jenéi Károly határ lehető figyelembevételével maguk a községi földigénylő bizottságok állapították meg. Ha kevés kiosztható föld állt rendelkezésre, természetesen az alsó és felső határtól el kellett tekinteni. A mezőberényi földigénylő bizottság idősebb házaspárnak 3—5 holdat, fiatalabb házaspárnak 6 holdat juttatott. Kétgyermekes családok 8, többgyermekes családok pedig 12 holdat kaptak.

107 A Bihar megyei Konyár községben kétszemélyes család alapjuttatását 6 holdban állapították meg, mely családtagonkint 1—1 holddal növekedett.

108 Nagymágocson a nőtlenek 5 hold, a gyermektelen házaspárok 7 hold, 1—2 gyermekesek 9 hold, 3—4 gyermekesek 12 hold és ennél népesebb családok 14 hold juttatásban részesültek.

109 Kisújszálláson 891 földigénylőnek 4—7 hold, 46 igénylőnek pedig 7—17 hold föld jutott.

115 Mindszenten már a földek kimérése előtt meg kellett változtatni a juttatási minimumot, melyet a gyermektelen családok esetében 5 holdról 3 holdra csökkentettek. Tíz holdnál többet senkinek sem osztottak.

m A földigénylő bizottságok, főként a Tiszántúlon arra törekedtek, hogy valamilyen kis földet minden igénylőnek juttassanak. Szabolcs-Szatmár megyében a földigénylő bizottságok senkit sem akartak üres kézzel elbocsátani. Mindenkinek 1—2 holdas parcellákat osztottak.

112 A Csanád megyei Püspöklellén 668 család 1—3 hold földet, 301 család pedig 4—5 holdat kapott.

113 Jászárokszálláson még a 3 holdas alapjuttatást is vissza kellett vonni, hogy az 553 földigénylőnek legalább 1—1 holdat tudjanak adni. A nincstelen családoknak csak egy része volt hajlandó a Dunántúlra áttelepülni.

114 Míg a tiszántúli földigénylő bizottságok nagyrészének a munkáját a kiosztható föld elégtelensége rendkívül megnehezítette, a Dunántúlon a földigénylő bizottságok a legtöbb megyében a juttatási felső határra sem voltak tekintettel, mert megfelelő mennyiségű földdel rendelkeztek.

115 A földek kiosztása Az előfeltételek biztosítása után a földigénylő bizottságok a juttatott ingatlanokat kimérték és a földigénylőket birtokba helyezték. A földek kimérését mérnökök hiányában a legtöbb esetben maguk a szegény parasztok végezték.

116 A Bihar megyei Zsadányban a földigénylő bizottság három helybeli földművest bízott meg a földmérési munkákkal, akik hosszabb ideig tagosító mérnök mellett dolgoztak, s a földmérésben némi jártasságot szereztek.

117 A kimérést primitív eszközökkel, láncokkal vagy baktató kötéllel végezték. Békésen a földigénylő bizottság tagjai nap107 Békés m. Lt., mezőberényi kfb ir., 1945. március 4. jegyzőkönyv. 108 M. Somlyai Magda: Szabadulás és magvetés 152. o. 109 OL, OFT, 491/11833/-1945. sz. 110 Szolnok m. Lt., kisújszállási kfb ir., szám nélküli jelentés a földjuttatásban részesültekről. 111 Csongrád m. 2. sz. Lt., mindszenti kfb ir., 1945. április 4. jegyzőkönyv. ii2 pi Archívum, 2/6/3/368.: 1945. április 3—5. jelentés a Szabolcs-Szatmár megyei földosztásról. 113 Csongrád m. 1. sz. Lt., Csanád m. főispáni ir., 458-1945. sz. 114 Szolnok m. Lt., MFT ir., 9/6-1945. sz. jászárokszállási kfb jelentése. 115 Somogy m. Lt., MFT ir., 2637-1945. OFT rendelete 1945. június 23.; Fejér m. Lt., MFT ir., 1573-1945. hercegfalvai kfb jegyzőkönyve 1945. június 5. 116 M. Somlyai Magda: Az 1945-ös földreform. 116. o. 117 Hajdú-Bihar m. Lt., Bihar MFT ir., 45-1-1945. sz.