Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Jenei Károly: A földigénylő bizottságok, 1945–1947 / 133–166. o.

136 Jenéi Károly munkájukkal eredményesen segítették a földosztás végrehajtását. Az FM „irányelvekben" szabályozta a megyei és járási megbízottak teendőit.

19 Elsősorban a földreform gyors lebonyolításának a megszervezése képezte a feladatukat. Ennek keretében őrködniök kellett, hogy a földigénylő bizottságok necsak a mezőgazdasági munkásokat, hanem a gazdasági cselédeket, a törpebirtokosokat és az igényjogosult kisbirtokosokat is, azaz a földigénylők összességét képviseljék. Az irányelvek szerint a megbízottaknak ezenkívül arra is kellett ügyelniök, hogy „egyik vagy másik párt a földigénylő bizottságokat és a földreform ügyét pártügynek ne tüntesse fel". A járási megbízottak munkáját a megyei megbízottak irányították és ellenőrizték. A megyei megbízottak alakították meg a községi földigénylő bizottságok felügyeleti szervét, a megyei földbirtokrendező tanácsokat. A megyei tanácsok működését rendszeresen ellenőrizték, üléseiken szavazati jog gyakorlása nélkül részt vettek és ott felvilágosításokat, tájékoztatásokat kérhettek. Az FM megbízottak szerepe csak tájékoztatásra és tanácsadásra szorítkozott. A földreform rendeletet a földigénylő bizottságok, a megyei földbirtokrendező tanácsok és az Országos Földbirtokrendező Tanács voltak hivatottak végrehajtani. Amint a 600/1945. Me. sz. rendelet ismertté vált, ha felosztható föld rendelkezésre állt, a legkisebb faluban is megalakult, vagy ha már működött, újjáalakult a földigénylő bizottság. Mivel a földigénylő bizottságok hatáskörét és működését szabályozó első végrehajtási utasítás az alaprendelet után két héttel későbben jelent meg, a földigénylő bizottságok megalakulása a legkülönbözőbb módon történt meg. Szabolcs, Szatmár és Bihar megyében általában az FM megyei és járási megbízottai hívták ossza földigénylők gyűléseit, melyeken a bizottságokat közfelkiáltással választották meg.

20 Szolnok megyében Bakó Kálmán kisújszállási zsellér, FM megbízott a járási székhelyeken háromtagú bizottságokat állított fel, melyek azután a községekben a földigénylő bizottságokat megszervezték.

21 Kecskeméten a városi nemzeti bizottság a földigénylők összeírásának a befejezése után kívánta a földigénylő bizottságot megalakítani. Az FM megyei megbízottjának a javaslatára azonban az eredeti tervtől eltérően először a földigénylő bizottságot választották meg. 1945. április 1-én a Héjjas család birtokán pedig már megkezdték a földosztást is.

22 Zemplén megyében az FM megyei megbízottja, Hegedűs András 1945. március 24-én érkezett Sátoraljaújhelyre plakátokkal és az alaprendelet nyomtatott példányaival, melyeket a járási központoknak szétosztott. Majd felhívta a jegyzőket, hogy négy napon belül állítsák össze az igénybe vehető és elkobozható földek jegyzékét, majd a földigénylők gyűlésein a bizottságokat választassák meg. A megyei megbízott intézkedéseinek a végrehajtását a Debrecenből kirendelt hét járási megbízottal és a demokratikus pártok helyi képviselőivel ellenőriztette.

23 Hajdú, Csongrád, Heves és Pest megyében többnyire a nemzeti bizottságok hívták össze a földigénylők gyűléseit. Körösszegapátin maga a nemzeti bizottság választotta meg a 16 tagú földigénylő bizottságot.

24 Az irsai nemzeti bizottság 5 19 Csongrád m. 2. sz. Lt., MFT ir., 870-1945. sz.: az FM 33 035/1945. sz. rend.: Irányelvek az FM megyei és járási megbízottak számára. r 20 Néplap, 1945. március 27.; Hajdú-Bihar m. Lt., Bihar MFT ir., 18—4/1945. és 43—2/1945. sz.; Élet és Irodalom, 1965. április 4. Molnár Zoltán: Földosztás Geszten. 21 Tiszavidék, 1945. május 1. 22 Bács-Kiskun m. Lt., Kecskeméti NB ir. 1945. március 21. jegyzőkönyv. 23 Borsod-Abaúj-Zemplén m. Lt., Zemplén m. Földhivatal ir., 74-1945. sz. 24 Hajdú-Bihar m. Lt., Körösszegapáti kfb ir., 1-1945. sz.; Soós Imre: A községi földigénylő bizottságok iratai Heves megyében (Levéltári Szemle 1962. 2. sz.)