Levéltári Közlemények, 41. (1970)
Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Rácz Béla: A Belügyminisztérium újjászervezése, 1944. december–1948. július / 89–131. o.
120 Rácz Béla gyakran elbocsátási javaslattal állt elő. 83 Ez a gyakorlat azonban csak kismértékben segítette e!ő a konszolidációt, a rendőrség harcértékének növelését, mert így nemcsak az elbocsátásra valóban megérett kalandor elemek kerültek fegyelmi elé, hanem becsületes harcosok, forradalmárok is, ami a dezorganizálás irányába hatott. A személyzeti alosztályon így megszervezett fegyelmi csoport ügykörébe tartozott ezek után mindennemű fegyelmi eljárás, ill. a fegyelmi eljárások lefolytatásának ellenőrzése és bűnvádi ügyekben a felhatalmazások megadása. 84 Tehát az alosztályon belül lényegében négy csoport alakult ki: személyzeti, vegyes személyzeti, fegyelmi és egy különleges csoport. Ennek az intézkedésnek az említetteken kívül van még egy, véleményünk szerint a pusztán szervezési vonatkozásnál sokkal jelentősebb és nagyobb horderejű kihatása is. Ugyanis e miniszteri rendelet az alosztály ügyeit szigorúan bizalmasnak minősítette. Az ügyintézés titkosságának a biztosítása és betartása érdekében Rajk elrendelte, hogy az ügyiratokba betekintést az előadón és a hozzá beosztott segéderőn kívül senki nem nyerhet, még az ugyanazon munkacsoportban vagy alosztályon dolgozó más előadók sem. Az ügydarabok betekintésére kizárólag az alosztályvezető adhat engedélyt, és a betekintés tárgyában kiadott írásbeli engedély az ügydarabhoz szerelendő. Az ügydarabra pedig feljegyzendő, hogy azt ki, mikor, milyen engedély alapján tekintette meg, s a betekintés tényét az engedélyt kapott személynek aláírásával kell igazolnia. Rajk utasította az alosztály vezetőjét, hogy e rendelkezés betartását fokozottan ellenőrizze, és annak megszegői ellen a fegyelmi eljárás megindításáról minden esetben soron kívül gondoskodjék. A rendeletnek ez a furcsának tűnő intézkedése, amely előírta, hogy az alosztályvezető-helyettes a rehabilitálási és reaktiválási ügyeket közvetlenül a közrendészeti főosztály vezetőjének referálja, jellegzetesen a koalíciós viszonyok terméke. A belügyminiszter ezzel akarta megakadályozni azt, hogy az alosztályon dolgozó más párthoz tartozó előadók vagy pártonkívüliek betekintést nyerjenek a készülő és kialakítandó káderpolitikába. A rendelkezés lényegében elérte célját. Erről tanúskodnak is töredékesen fennmaradt feljegyzések, panaszok. A módszer, melyet e belügyminiszteri rendelet bevezetett, bírálható, de eredményében: a demokratikus rendőrség kiépítése és megszilárdítása, a forradalom elért vívmányainak védelme szempontjából igen hasznos és pozitív volt. Az új szervezés a rendőri személyek házassági engedélyeinek kiadását rendfokozatra és állománycsoportra való tekintet nélkül dr. Demeter János ügyintéző hatáskörébe utalta, egyidejűleg ez ügykörben kiadmányozási jogkörrel is felruházta. A rendőri büntetőbírák kinevezését és megbízását is Demeter János ügykörébe utalta, a személyzeti alosztály előadói javaslatai figyelembevételének kötelezettségével. A IV/l-b alosztály a szervezési feladatkör mellé megkapta a kiképzési feladatok intézését. Az alosztály új neve szervezési és kiképzési alosztály; vezetője GyenesDienes András (MKP) lett. Rajk László 1946. december 6-án kiadott rendeletével még tovább differenciálta a IV/l-a ügyintézését. 1947 január első napjaiban pedig a IV/1. ügyosztály keretében felállították a IV/l-e (karhatalmi) alosztályt (vezetője: Oszkó Gyula (MKP) lett), a hatósági csoportot (vezetője: Bényi Tibor (pk) lett), és tanosztály előadói állást szerveztek. 83 Aczél György visszaérni., — saját gyűjtés. M BM közp. ir. 518 065/1946. BM IV/ll-a.