Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Rácz Béla: A Belügyminisztérium újjászervezése, 1944. december–1948. július / 89–131. o.

A Belügyminisztérium újjászervezése 119 ügyosztály májusi átalakítása alapozta meg. A tavaszi átszervezéssel a rendőrség központi irányító-szervező és ellenőrző szervének, a IV/12. ügyosztálynak szakmai és politikai színvonala megerősödött. A feladatok végrehajtása során a jobb és eredményesebb munka érdekében a központi apparátusban is végrehajtották a szükséges módosításokat, korrigálásokat. A következőkben az e célból végrehajtott átszervezéseket igyekszünk nyomon követni. Az internálási és rendőri felügyelet alá helyezési jogkör gyakorlásában még 1946-ban is előfordultak kisebb-nagyobb súlyú hibák, melyeket a koalíciós partnerek pártközi értekezleteken nemegyszer szóvátettek. Az e téren elkövetett hibák kijavítása, illetve jövőbeni elkerülése érdekében Rajk László belügyminiszter szabályozta e jogkör gyakorlásának módját és szintjét. 1946 végén a BM 336784/1946. sz. rendeletével az internálási és rendőri felügyelet alá helyezési határozatnak II. fokú és egyben végső fokon való elbírálását a minisztérium jogkörébe vonta. A jogkör gyakorlását, pontosabban a döntési jogot kivette a IV/4-a alosztály hatásköréből, és azt egy három tagú pártközi bizottságra ruházta. A Bizottság tagjai voltak: Dulin Jenő (FKGP) államtitkár, Balassa Gyula (SZDP), az államrendőrség országos főkapitánya és Szebenyi Endre (MKP), a IV. főosztály vezetője. Ezzel lehetőség nyílott arra, hogy a pártok képviselőik útján befolyást gyakoroljanak a döntések meghozatalára.

80 A bizottság hetenként ülésezett. A IV/4-a osztály előadói referálták az ügyeket, de a döntéseket a bizottság hozta — mondotta visszaemlékezve Karczagh Iván, majd megemlítette, hogy a bizottságban megfigyelőként állandóan jelen volt a politikai rendőrség egyik tagja.

81 A IVjl. ügyosztályon, melyet — mint láttuk — május 20-án decentralizáltak, fél év múlva, október közepén, Rajk László belügyminiszter a IV/l-a alosztály ügykörét két csoportra osztotta szét: személyzeti, illetve vegyes személyzeti ügyekre. A szervezeti átalakítással egyidejűleg az alosztály élére Demeter János helyett Aczél Györgyöt (MKP) nevezte ki. A személyzeti csoport ügykörébe tartoztak: tiszti kinevezések, elbocsátások, áthelyezések, lemondások, előléptetések; vezénylések, különleges megbízatások; rangsor megállapítása; dicséretek, kitüntetések; rendőri személyek elleni panaszok kivizsgálása; szolgálati idő megállapítása és javaslattétel a rendőri személyzetet érintő mindennemű kérdésben. A vegyes személyzeti csoport ügykörébe tartoztak a nyugdíjazási és kegydíjügyek; az illetmény és segély ügyek; a szabadság- és a nősülési engedélyek, a rendőrüdülőkbe való beutalások; rendőri személyek honosítási ügyei; útlevélkiadási kérelmek tárgyában a hozzájárulás megadása. Az alosztály törzsön belül dr. Egri Gyula (MKP) r. őrnagy vezetésével ezenkívül külön csoportot állítottak fel, melynek hatáskörébe utalták a rendőrhatóságok elleni panaszok kivizsgálását; a közbiztonsággal kapcsolatos jelentések kiértékelését; a rendőrség közbiztonsági szolgálata ellen intézett valamennyi panasz vagy ezzel kapcsolatos kérelem elintézését. Ha azonban az ügyintézéssel kapcsolatos rendőri személyeket is érintő intézkedések váltak szükségessé, akkor az ügyről közvetlenül a személyzeti csoport vezetőjének kellett referálni. — E csoport ügykörébe tartozott még a véleményezés fegyverhasználati ügyekben, valamint az igazságügyminiszter által áttett büntető ügyek felügyeleti úton való kivizsgálása és véleményadás az igazságügyminiszter részére.

82 A fenti ügykörök átolvasása után azt látjuk, hogy az új szervezés nemcsak a IV/l-a alosztály ügykörét osztotta fel a két csoport között, hanem a IV/l-e alosztály ügyköréből is több ügykört áttett a IV/l-a alosztályhoz (mint pl. segélyügyek, üdülőügyek stb.): lényegében a IV/l-e alosztály ügykörének nagyobbik részét. A IV/l-b alosztály fegyelmi ügyköre pedig teljes egészében átkerült a IV/l-a alosztályhoz, ahol önálló fegyelmi csoport működött. Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert a IV/l-b alosztály vezetője, Várnay Aladár (pk) még polgári jogi szemlélet alapján és a Kisgazdapárt szemüvegén keresztül nézve ítélte meg egyes becsületes rendőrök forradalmi célszerűségből hozott és végrehajtott intézkedéseit. Ennek következtében a kommunisták tömegét vonta fegyelmi eljárás alá, s á tárgyalás lefolytatása után igen 80 Uo. f. 283/1—93. 81 Karczagh Iván visszaérni., — saját gyűjtés. 82 BM közp. ir. 1061/1947. BM ein.