Levéltári Közlemények, 41. (1970)
Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Rácz Béla: A Belügyminisztérium újjászervezése, 1944. december–1948. július / 89–131. o.
A Belügyminisztérium újjászervezése 111 IV. Harc a minisztériumban a szakmai színvonal és az állami fegyelem emeléséért és a kommunista befolyás kiszélesítéséért 11. 1946 márciusában, mint ismeretes, hazánkban belpolitikai krízis alakult ki. Az osztályharcnak ebben az éles szakaszában a Belügyminisztériumra komoly , feladat hárult mind a közigazgatási, mind közrendészeti vonatkozásban. A KP vezette forradalmi erők sikeres ellentámadásának biztosítása érdekében legelőször a forradalmi önvédelmi és erőszakszervnél, a rendőrségnél kellett rendet csinálni. Ugyanis 1945 második felében a demokratikus rendőrség állományába igen sok horthysta rendőr, detektív és egyéb alkalmazott szivárgott vissza. Ezek károsan befolyásolták a rendőrség politikai hangulatát. Nem egy rendőrbiztosságon kimondottan kommunistaellenes agitáció is folyt. E jelenségek láttán a KP megvizsgálta Nagy-Budapest rendőreinek politikai hovatartozását. Az eredmény meglepő volt: a rendőröknek csak 19%-a volt MKP tag. A két munkáspárt együttes részaránya sem érte el az 50%-ot. 52 Az ország közigazgatásában a KP és az SZDP, általában a baloldali erők pozíciója azonban még ennél is jóval gyengébb volt. Az 1945-ös igazoltatásokkal, tudott dolog, a reakciósoknak csak kis hányada került ki az államapparátusból, kivált a helyi közigazgatásból. A forradalmi erők hatalmi pozíciójának megszilárdítása és további kiterjesztése azonban parancsolóan előírta a reakciósok kizárását a közigazgatásból. E feladatot volt hivatva megoldani az 5000/1945. sz. kormányrendelet végrehajtása, a B-listázás. A KP e feladatot ugyanolyan jellegűnek és ugyanolyan fontosnak tartotta, mint a földreformot. „Míg a földreformmal szétvertük a feudális reakció gazdasági állásait — mondotta Zöld Sándor 1946 tavaszán —, az államapparátus megtisztításával lényegesen és döntően gyöngítjük mindenfajta reakció politikai hadállásait." 53 Az említett feladatok határozott, ingadozás nélküli, erőskezű belügyi vezetést követeltek. Erre a feladatra Nagy Imre alkalmatlan volt. Ezért az MKP Politikai Bizottsága 1946. március 8-án úgy döntött, hogy Nagy Imrét visszahívja a belügyminiszteri funkcióból, s helyébe Rajk Lászlót delegálja, aki a belügyi kormányzatra háruló feladat végrehajtását, illetve végrehajtatását eredményesen meg tudja oldani. 54 Rajk László március 20-án vette át a minisztérium vezetését. Rajk a BM ügykörébe tartozó kérdésekkel, problémákkal már jóval a minisztersége előtt is foglalkozott, bírálta a minisztérium ügykörébe tartozó szakágazatok hiányosságait, javaslataival már akkor is igyekezett ezek tevékenységét megjavítani. Rajk mint belépő belügyminiszter előtt hatalmas feladat állt. Az első feladat a Belügyminisztériumban egy egységes elvek és akarat alapján tevékenykedő, vasfegyelemmel rendelkező apparátus főparancsnokságának kiépítése volt. A második feladat volt, az új demokratikus államhatalom erőszakszervének, a rendőrségnek újjászervezése, reakciós elemektől való megtisztítása. Tehát harcértékének, ütőképességének fokozása, hogy a jelentkező társadalmi, politikai igényeknek megfeleljen. 52 Pl Arch. f. 274-11/3. 53 Uo. f. 274-15/13. 54 Strassenreiter Erzsébet— Sipos Péter: Rajk László. Párttörténeti Közlemények, 1969. l.sz. 174. o.
