Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Rácz Béla: A Belügyminisztérium újjászervezése, 1944. december–1948. július / 89–131. o.

A Belügyminisztérium újjászervezése 107 A BM szervezeti felépítését meghatározó 6471/1945. BM ein. sz. rendelet tehát minisztériumi szervezeti tagoltságában az augusztusi állapothoz képest csak kisebb változásokat eszközölt. így a Törvénytár szerkesztését és kiadását az elnöki főosztály 1/1. ügyosztály hatáskörébe utalta, és a III. főosztály ügyosztályainak számát még eggyel gyarapította azzal, hogy az időközben szervezett területrendezési és szervezési ügyosztályt, melynek vezetője Némethy Artúr lett, a III. főosztály felügyelete alá rendelte. Továbbá a sajtórendészeti ügykört kivette a fegyverszüneti ügyosztály hatásköréből és az egyesületi ügyosztály hatáskörébe utalta. Ez időszakban a fegyverszüneti osztály vezetésében személycsere következett be: Keszthelyi Nándor átkerült a Külügyminisztériumba — helyébe az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság ügyvezető alelnöke, Nagy Géza (FKGP) került.

43 Az ő helyére Erdei Ferenc belügyminiszter pedig Bakáts Bélát (SZDP) nevezte ki. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Elnöksége 1945. október 23-án Gulácsi Györgyöt a BM-be politikai államtitkárnak nevezte ki.

44 1945. október 24-én a miniszter a III. főosztály keretében a főosztályvezető közvetlen felügyelete alatt „közszolgálati és tanulmányi csoportot" állított fel, melynek vezetését Karcsay Sándorra bízták. Ennek feladata volt a „a közszolgálati alkalmazottak kiegészítő és továbbképző tanfolyamának állandó szervezése és bonyolítása elsősorban a belügyi igazgatásban; a közszolgálati felvételi vizsgának újjászervezése; a közszolgálat jogkörébe vágó jogszabályok előkészítése a törvényelőkészítő ügyosztállyal egyetértésben; közreműködés minden olyan szervezetben, amely nevelési, oktatási kérdésekkel foglalkozik, illetve publikálásra előkészít". Feladata volt a közszolgálat társadalmi, jogi és közigazgatási technikai kérdéseinek állandó figyelemmel kísérése, a bel- és külföldi fejlődés gyakorlati és tudományos eredményeinek vizsgálata; a közszolgálat megjavítására vonatkozó javaslatok kidolgozása és előterjesztése a belügyi és az összkormány elé.

45 A BM szervezeti struktúrájának ilyen meghatározása általában helyesnek bizonyult. Véleményünk szerint azonban a törvényelőkészítő ügyosztályt, feladatából kiindulva, sokkal helyesebb lett volna már ekkor az elnöki főosztály szervezetébe vonni, amire csak 1948 elején került sor. A minisztérium a 6471. sz. rendelet által meghatározott szervezeti felépítése az 1950-es évek elejéig fennmaradt. Az ügyosztályok vagy alosztályok száma változott ugyan, de az eszközölt változások a BM szervezeti struktúráját lényegében nem érintették. Az új szervezeti egységek létrejötte az ország politikai és gazdasági életében végbement forradalmi változások által felvetődött feladatok ellátásával függött össze. A 6471. sz. rendelet meghatározta a minisztérium működésének jellegét is. A BM eszerint ebben az időszakban elsősorban irányító, ellenőrző és felügyeleti szervként működött, s csak a feladatok kis százalékában jelentkezett, mint operatív szerv. Operatív funkciót töltött be a rendőrségi személyzeti ügyekben: a minisztérium magának tartotta fenn a rendőrségi kinevezési jogkört/ Ez az elhatározás ebben az időben feltétlenül helyes volt, a társadalmi átalakulás érdekét szolgálta. Csak így lehetett uí. maximálisan biztosítani a népi demokratikus rendszerhez hű rendőrség létrehozását. A minisztérium ezenkívül a sajtórendészeti ügyekben és a fegyverszüneti ügy43 Keszthelyi Nándor visszaérni., — saját gyűjtés. 44 BM közp. ir. 8374/1945. BM ein. 45 BM közp. ir. 7516/1945. BM ein. 1/1 és 7716/1945 BM ein.