Levéltári Közlemények, 41. (1970)

Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. - Rácz Béla: A Belügyminisztérium újjászervezése, 1944. december–1948. július / 89–131. o.

108 Rácz Béla osztály ügykörébe tartozó ügyekben is operatív szervként működött. Ez az érintett ügyek politikai természetéből következett. Az előbb ismertetett szervezeti és ügyköri beosztás a minisztérium vezetésének tízhónapos céltudatos, kemény, áldozatos munkáját összegezte, s egyben a demokratikus belügyminisztérium kialakításáért és megteremtéséért folyó harc első szakaszának a lezárását is jelentette. Ez a szakasz lényegében egybeesett Erdei Ferenc belügyminiszterségével. Hisz a 6471. sz. rendelet kiadása után három hétre, a tárca vezetését már az MKP delegáltja, Nagy Imre vette át. Erdei Ferenc közel egy éves belügyminiszterségének mérlegét szempontunkból felállítva megállapíthatjuk: minisztersége alatt kialakult, létrejött a munkaképes, demokratikus szellemben dolgozó belügyminisztérium. Erdei és közvetlen munkatársai ezt csak szívós, körültekintő, céltudatos munkával tudták elérni. Erdei minisztériumépítő munkájához azonban már ekkor is nagy segítséget kapott a KP e^yes vezetőitől és a minisztériumban dolgozó kommunistáktól. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Belügyminisztériumának sikerült a széthullott önkormányzati közigazgatást a politikai pártok helyi szervei, valamint a Nemzeti Bizottságok aktív közreműködésével talpraállítania, a központi irányelvek alapján mozgásba hoznia. A Belügyminisztérium tevékenységének már jelentősebb eredménye az egységes demokratikus államrendőrség felállítása. Ha ennek tevékenysége ellen esetenként is felmerültek jogos kifogások, egészében mégis új, demokratikus államrendünk biztosításának már akkor is értékes, komoly, határozott tényezője volt. Erdei Ferenc a belügyminisztérium személyi állományának kiépítésekor szükségszerűen és tudatosan támaszkodott baráti körére: falukutató társaira, parasztpárti írókra és baráti köréhez tartozó kommunistákra. A személyes ismeretségen túlmenően is céltudatosan segítette a kommunistáknak, szociáldemokratáknak és más baloldali meggyőződésű személyeknek a BM-be kerülését, különösen a közrendészeti osztályokra, valamint a szerveződő rendőrség kötelékébe. Az adott viszonyok és feltételek között, úgy véljük, Erdei helyesen oldotta meg a BM személyi állományának kiválasztását. Azokon a területeken — az államigazgatás területén —, ahol feltétlenül szükséges volt a szakértelem, a több éves közigazgatási gyakorlat, ott bátran nyúlt a volt BM szakember gárdájához. Az így kiválasztottak közül többen 1948-ig vagy még tovább is a BM-ben maradtak. Erdei Ferenc miniszterről mint vezetőről és emberről az értékelést egyik közvetlen munkatársa, Kiss Roland államtitkár mondta el a minisztériumban a búcsúztatásakor: ,,... működésében elejétől fogva kihagyás nélkül állandóan jelentkezett az a becsületes szándék és törekvés, hogy a belügyi kormányzat területén érvényesítse a tiszta népi akaratot. Egész munkásságában, munkastílusában, a munkatársai között való magatartásában állandóan megmutatkozott... az egészséges magyar paraszti tudatosság, amely egyre komolyabb és nagyobb szót követel magának a magyar jövő és az új magyar szellemiség kialakításában".

46 III. Kisgazdapárti támadás — kommunista győzelem 10. Az 1945-ös nemzetgyűlési választáson az FKGP a szavazatok 57%-át kapta meg. Erre az eredményre támaszkodva az FKGP vezetés magának követelte a belügyi tárcát, melynek vezetését Kovács Bélára kívánta bízni. Az MKP a baloldali erőktől 46 UMKL M 658. sz. n.