Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Fábián István: Forradalmi törvényszékek Pest megyében a Magyar Tanácsköztársaság idején / 73–104. o.

FORRADALMI TÖRVÉNYSZÉKEK PEST MEGYÉBEN A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN A legújabb levéltári kutatások szerint Pest megye népe, — a Budapestkörnyéki munkáslakta peremvárosok, a vidéki városok, a járási székhelyek, a falvak lakossága, — a győztes proletárforradalom alapjait az 1918-as polgári demokratikus forradalom első napjaiban rakta le. Az adatok szerint a néptanácsok mellett több munkás- katona- és földművestanács alakult meg már 1918 novemberének első napjaiban. A közismert „munkástanácsok" személyi összetétele 1919. március 21-ig a proletariátus javára oly mértékben változott meg, — miközben népi érdekeket szem előtt tartó tevékenységük köre növekedett a polgári közigazgatáson belül is —, hogy már a proletárforradalom első napjától a Tanácsköztársaság cselekvőképes és teljes értékű helyi államhatalmi szerveiként léphettek fel.

1 Ez tette lehetővé, hogy a helyi tanácsok sok helyen a március 21-ét követő napokban felállították a forradalmi törvényszékeket is. A forradalmi erjedés számos előjele az őszirózsás forradalmat megelőző hónapokban is tapasztalható volt. Pest megye főispánjának 1918. szeptember 30-án kiadott távirati körrendelete szerint „a lakosság nyugodt hangulatát különböző radikális központokból kiindulva mesterségesen fel akarják izgatni." A főispán 1 A Pest megyei Levéltár 1968. évi tudományos munkatervében kitűzött céljai szerint feltárta a mai Pest megye területéről fennmaradt összes tanácsköztársasági levéltári fondókat. így került sor a vármegyei, járási, városi és községi direktóriumok fennmaradt iratainak rendezésére, és a Levéltár nyolc tudományos dolgozója által az említett levéltári fondokban fellelhető adatok tematikai és névmutató cédulákon történő ' rögzítésére is. A hatalmas — és tudomásunk szerint egyelőre példa nélkül álló — munka eredményeképpen vált részleteiben is ismeretessé, hogy Pest megye népe mennyire aktív résztvevője volt az őszirózsás forradalomnak éppúgy, mint ahogy „talpán állt" 1919. március 21-én is. Sok helyen már az őszirózsás forradalomban eltávolították a háború alatt népellenes magatartást tanúsító főszolgabírákat, főjegyzőket, községi bírókat, s a Tanácsköztársaság megalakulásáig eltelt hónapok alatt a helyi munkás- katona- és földműves tanácsok annyira megerősödtek, hogy 1919. március 21-én készen álltak a hatalom átvételére. E sorok írója is résztvett az említett tudományos feltáró-munkában ; akkor határozta el, hogy összegyűjti a Pest megyében működött forradalmi törvényszékekre fellelhető adatokat. Az adatgyűjtés elsősorban a Párttörténeti Intézet levéltári- és sajtóarchívumi anyagára támaszkodik. Vö. : Ktizsán László: Az 1919-es tanácshatalom és előzményei Pest megyében. Tanulmányok Pest megye múltjából (Bp. 1965). 312. oldaltól. A tanulmányunkban alkalmazott rövidítések a következők: FKT = Forradalmi Kormányzótanács; FT=Forradalmi Törvényszék; IN = Igazságügyi Népbiztosság; MSZP == Magyar Szocialista Párt; PmL = Pest megyei Levéltár; PTIA=Az MSZMP Párttörténeti Intézetének Archívuma; SZDP= Magyarországi Szociáldemokrata Párt; TK=Tanácsköztársaság, tanácsköztársasági; — cs = csoport; D = Direktórium; f=fond; fszb = főszolgabíró; j, J=járási, Járás; jkv=jegyzőkönyv.