Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Fábián István: Forradalmi törvényszékek Pest megyében a Magyar Tanácsköztársaság idején / 73–104. o.

74 Fábián István szerint ennek oka „a változott külpolitikai helyzet" -ben rejlik. Utasított minden főszolgabírót és rendőrkapitányt, hogy a községekbe érkező „idegen illetőségű izgatókat" haladéktalanul, távolítsák el.

2 A Belügyminisztérium ugyancsak szeptember végén kiadott 3119. VHK. sz. körrendelete szerint augusztus közepén a íeldkirchi állomáson, Németországból érkező szénszállítmányban francia vagy német eredetű röplapokat találtak, amelyek a kapitalizmus forradalmi úton való megdöntésére izgatnak, és általános sztrájkra hívják fel a munkásokat. A Belügyminisztérium szerint figyelni kell a vasutasokat: milyen szerepük van a röplapok terjesztésében.

3 Október elején a kispesti járás főszolgabírója azt az utasítást adta Soroksár és Dunaharaszti községeknek, hogy fokozott mértékben ellenőrizzék a háborúellenes röplapokat.

4 A szegényparasztság forradalmi agitátorai a szervezett munkások és a frontról hazatért, leszerelt katonák voltak. A parasztság számára a forradalomnak csak a kezdetét jelentette, hogy az őszirózsás forradalom első napjaiban számos — személy szerint is gyűlöletes — helyi közigazgatási vezetőt eltávolítottak. A Károlyi-kormány a megbízható, nagyrészt a helyén maradt közigazgatási apparátus útján tájékozódott a parasztság hangulatáról, és földosztást ígért. Volt olyan vélemény is kormánykörökben, hogy „egyes veszélyeztetett helyeken a nagybirtokok egy részét közös művelésre át kellene adni" a földnélküli, leszerelt katonáknak. Pest megye alispánja az idézett, a Földművelésügyi Minisztérium által kiadott körlevelet bizalmas úton azzal a módosítással küldte meg az alája rendelt hatóságoknak, hogy a földosztást csak a jövő évi (1919) termés betakarítása utáni időkre kell ígérni a népnek. Az ország egyes vidékein viszont a mezőgazdasági munkások a legmagasabb munkabér ellenében sem voltak hajlandók dolgozni, mondván, hogy tavasszal a nagybirtokok úgyis felosztásra kerülnek.

5 Tanulmányunk kereteit messze meghaladná, ha az érlelődő és kibontakozó, majd győztesként színre lépő proletárforradalom különböző előjeleinél vagy eseményeinél időznénk. A kutatásaink eredményeképpen felszínre került anyag alapján csak azt kívántuk érzékeltetni, hogy a proletár igazságszolgáltatás forradalmi törvényszékek formájában megjelenő jogi felépítménye szerves és szükségszerű része volt a két forradalomban érlelődő és történelmi megoldást követelő, évszázadok óta megválaszolatlanul hagyott kérdésekre adott forradalmi válasznak. A proletariátus, amikor 1919. március 21-én ténylegesen kezébe vette saját sorsának intézését, forradalmának belső védelme és megszilárdítása érdekében szervezte meg a forradalmi törvényszékeket. A Károlyi-kormány az igazságügyi szervezet közép- és alsófokú szerveit, személyi állományát szinte egészében véve érintetlenül hagyta. A proletárforradalom nem vette át, nem is vehette át — a lényegében és szellemében — m. kir. igazságszolgáltatási apparátust, még kevésbé azon jogszabályok összességét, amelyek döntő többségükben a Monarchia idejében alakultak ki, illetve a polgári demokratikus forradalom érdekeinek megfelelően részben módosítást nyertek. A Tanácsköztár2 PmL Kispesti j. fszb. a) 1918—1922 bizalmas iratok, 1918—122. 3 Uo. 1918—138. 4 Uo. 1918—125. Az utasítás hátterében — ha nem is Pest megye vonatkozásában — a BM 2890 sz. bizalmas utasítása szerint az augusztusban Hollandiában előállított háborúellenes röplapok voltak, s az ötödik háborús év elleni tiltakozás jegyében „szociálforradalmár csoportok alakultak", amelyek minden államhoz háborúellenes felhívást akarnak rövidesen intézni. 5 Ua. 1919—2. Az alispán a körlevelét december 16-án adta ki.