Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Kelemen Elemér: Somogy megye művelődési igazgatása a Magyar Tanácsköztársaság idején / 57–71. o.

SOMOGY MEGYE MŰVELŐDÉSÜGYI IGAZGATÁSA A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN Március 21 szentesítette a Somogyban végbement változásokat. A földfoglaló mozgalmak nyomán megalakuló tanácsok a proletár államhatalom helyi szerveiként működtek tovább, illetve szerveződtek újjá. Március végén, április első felében itt is „kialakult a Magyar Tanácsköztársaság helyi tanácsainak átfogó szervezete: a tanácsrendszer."

1 A megye élén március 10 óta a Kaposvári Munkástanács és a Szociáldemokrata Párt helyi vezetősége által delegált háromtagú Direktórium állt. Ez tette lehetővé a megyei közigazgatás viszonylag gyors és hatékony átszervezését: a közigazgatás örökölt hivatali apparátusának fokozottabb ellenőrzésétől az újtípusú igazgatási testületek és szervek létrehozásáig, tevékenységi területük körvonalazásáig, a hatáskörök folyamatos rendezéséig.

2 Ennek a folyamatnak szerves és fontos része a művelődésügy irányításának, igazgatási szervezetének gyökeres átalakítása a forradalmi változás művelődéspolitikai célkitűzéseinek jegyében. Politika és igazgatás gyakorlatában alapvető törvényszerűség, hogy „a politikai elképzelések meghatározzák az igazgatási szervezet felépítését és annak működését is."

3 A Tanácsköztársaság sokszor megfogalmazott — az alkotmányban is rögzített — kulturális programja a művelődésügy széles körű értelmezésével súlyos feladatokat rótt a kulturális élet szervezőire és irányítóira. Az iskolákban folyó munkával egyenlő rangot kapott a felnőttek szabadoktatása, a népművelés; a művelődésügy hatáskörébe került a gyermekvédelem, és — csaknem az utolsó napokig — a szocializmus tanainak állami propagandája is. Ezeknek a feladatoknak az ellátására a kulturális igazgatás hazánkban kialakult félszázados polgári gyakorlata, hivatalszervezete elégtelen volt. A Tanácsköztársaság művelődési igazgatásának tehát egyidőben — rendkívül rövid idő alatt, és a már jelzett egyéb feladatok megoldása közben — kellett megszerveznie a játékiskolától a középiskoláig terjedően egységes állami iskoláztatás, valamint az analfabéták oktatásától a népfőiskoláig terjedő szabadoktatás, népművelés szervezeti kereteit, irányító és ellenőrző apparátusát. 1 Beér János: A helyi tanácsok a Magyar Tanácsköztársaságban. A Magyar Tanácsköztársaság állama és joga. Szerk.,Sarlós Márton. Bp. 1959. 93—132. 1. — Id.: 107. 1. A somogyi fejlődésről: Mészáros Károly: Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság parasztpolitikája. (Különös figyelemmel Somogyra.) Bp. 1966. 202. 1. 2 Kávássy Sándor: Somogy vármegye Direktóriuma. 1919. Megyevezetés Somogyban 1919. március 10-től 1919. június 8-ig. A Szegedi Tanárképző Főiskola tudományos közleményei. Szerk. Benkő László. Szeged. 1. r. 1964. 189—220. 1., — 2. r. 1965. 209—236. 1. 3 Szamel Lajos: Kulturális igazgatás a Magyar Tanácsköztársaságban. A Magyar Tanácsköztársaság állama és joga. 133—158. 1. — Id.: 136—137.1.