Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Jenei Károly: A Pénzintézeti Központ szerepe a Magyar Tanácsköztársaság bankrendszerében / 37–55. o.

A Pénzintézeti Központ szerepe a Magyar Tanácsköztársaság bankrendszerében 49 7. Biztosító intézetek és nyugdíjpénztárak szocializálása A Forradalmi Kormányzótanács a kapitalista pénzintézetek és üzemek szocializálása után 1919. március 30-án elrendelte a biztosító intézetek és a nyugdíjegyesületek köztulajdonba vételét is. A rendelet végrehajtásával megbízott Pénzügyi Népbiztosság április 8-án a biztosítók, nyugdíjintézetek és nyugdíjpénztárak felügyeletét és gazdasági irányítását a PK hatáskörébe utalta.

59 A PK a szocializált biztosítók és nyugdíjintézetek vezetésében nem vett részt, csak szakmai irányítást és ellenőrzést gyakorolt felettük. A biztosítók szakmai irányítására megalakult a biztosításügyi direktórium, mely 1919. április 1-től május 19-ig a PK keretei között működött. A direktóriumot dr. Nádas László irányította. A biztosító intézetek a köztulajdonba vétel után kötelesek voltak a különböző bankoknál és pénzintézeteknél fennálló folyószámláikat és követeléseiket a PK-hoz áthelyezni, illetve átutalni. Készpénzükről, letéteikről és külföldi követeléseikről szintén számot kellett adniok.

60 A tanácskormány rendelkezése értelmében a PK-nak 216 nyugdíjintézetet és nyugdíjegyesületet kellett megvizsgálni. Ebből három hónap alatt 60 intézet és egyesület revízióját fejezte be. Az ellenőrzések adatai alapján a PK megállapította hogy a vagyon- és ügykezelés, a vagyon elhelyezése, a matematikai biztonság és az alapszabályok betartása szempontjából a nyugdíjintézmények állandó és rendszeres ellenőrzésre szorulnak. Az intézmények legnagyobb részénél a vagyon- és ügykezelés nem felelt meg azoknak a követelményeknek, melyek a tagok érdekeit kellőképpen biztosítani hivatva voltak. Az alapszabályok a legeltérőbb rendelkezéseket tartalmazták, sok esetben olyanokat is, melyek a bírói gyakorlatban követett eljárással ellentétben álltak. Sok intézmény alapszabályai a vagyont a vállalat vagyonának tekintették, annek következtében a vállalatok a nyugdíjintézet értékpapírjait üzleti forgótőkének használták fel. A PK vizsgálatai azt is megállapították, hogy sok gyengén megalapozott intézményt fel kell számolni, vagy más hasonló jellegű intézetbe be kell olvasztani. A több százra rugó nyugdíjintézet és nyugdíjegyesület hatályos ellenőrzése érdekében a PK javaslatára az irányítást és a hatósági jogkörbe tartozó ügyek intézését a Népgazdasági Tanács Pénzügyi főosztálya vette át, viszont a rendszeres ellenőrzéssel és közvetlen felügyelettel kapcsolatos feladatokat továbbra is a PK látta el. A PK végezte a mérlegvizsgálatokat, kezelte a nyugdíjintézetek értékpapírállományát és bankszerűen lebonyolította pénzforgalmukat. E téren végzett munkája sok kisember érdekét védte, akik évtizedeken át fizették a járulékokat, hogy a maguk és családjuk szerény megélhetését munkaképtelenség, betegség vagy elhalálozás esetére biztosítsák.

61 8. A revizori osztály működése A revizori osztály feladatkörének és létszámának állandó növekedése következtében a PK legfontosabb osztálya lett. Ez kifejeződött abban is, hogy működését maga az intézet kormányzója, Lengyel Gyula népbiztos irányította, aki a revizorok napi értekezletein legtöbbször személyesen vett részt. Lengyel Gyula a szocializált 59 pN pénzint. Közi. 1919. 2. sz. : Forradalmi Kormányzótanács XXV. sz. és 9/PN sz. rend. 60 OL L 3—4/2—

III. 9.: Csoportvezető pénzügyi ellenörök értekezlete, 1919. ápr. 3. jkv. 61 OL Z 92—9. : Javaslat a Pénzügyi Népbiztosságnak. 4 Levéltári Közlemények